Városkép – máskép(p)

Szabad tér, Tárló

A 20. századi Székesfehérvár

2018. június 5.   fehervar.net  

Városkép – Máskép(p) címmel a 20. századi Székesfehérvárt bemutató könyvtári dokumentumokból nyílik kiállítás június 8-án, pénteken 16 órakor a Vörösmarty Mihály Könyvtár Központi Könyvtárban, a Helyismereti részleg termében. Ahogyan azt a tárlat címe is jelzi, a Vörösmarty könyvtár ezzel kapcsolódik a Szent István Király Múzeum korábban megnyílt, VárosKép című, Országzászló téri kiállításához.

A könyvtár is érdekes adalékokkal tud szolgálni Székesfehérvár történetének jobb megismeréséhez. A 20. század első felét a gazdag képeslapgyűjteményre támaszkodva láttatja a kiállítás: a helyismereti csoportban főleg a helybéli kiadók  képeslapjait felvonultatva mutatják be a város utcáit, tereit. Szintén képeslapok idézik a megújulást hozó 1938-as évet: a Szent István emlékévre, a székesfehérvári országgyűlésre korszerű épületeket emeltek és teljesen  felújítottak fontosabb intézményeket, ekkor avattak jelentős szobrokat, emlékműveket is. A képeslapok megmutatják, hogyan nézett ki az emlékév után a megszépült, átalakult város. A háborús pusztítást a romos épületekről  1944-45-ben készült fotókon láthatjuk.

A  könyvtár tárlata az 50-es évektől kezdve aztán fotók, kisnyomtatványok segítségével idézi fel az egyes időszakokat, a korszak jellegzetességeit. Az 1945 utáni politikai életet egyebek között a nagy társadalmi ünnepek – április 4., május 1. – alkalmával készült felvételek láttatják. A gazdasági változásokat külön tablón követhetjük nyomon: a képek, kisnyomtatványok jóvoltából kiemeltek néhány meghatározó jelentőségű gyárat, vállalatot: egyebek között a  Videotont, az Ikarust, a Vörös Október Férfiruhagyár fehérvári üzemét, a bőrgyárat, a cipőipari üzemet és dolgozóit  láthatjuk a kordokumentumok jóvoltából, az egyik kisnyomtatvány pedig arra figyelmeztet, annak idején fontosnak tartották az orvos-munkás találkozók megszervezését.

Az építőipar átalakulását, a híres fehérvári vállalat fejlődését, névváltozásait, az építők ünnepét is megismertetik a képek, de azt is, hogyan nőttek ki szinte a földből a nagy lakótelepek városszerte. Egy másik tablón pedig ott sorakoznak a 70-es, 80-as években épült jellegzetes közintézmények: a Domus, A Szabadművelődés Háza, az Alba Regia Szálló vagy a Technika Háza. Fehérvárt sportvárosnak is tartják: a kiállítás képein nem a híres sportolók szerepelnek, hanem  azok az emberek, akik kedvtelésből, a mozgás öröméért vettek részt ezeken a tömegrendezvényeken: úsztak, kézilabdáztak, röplabdáztak, sakkoztak… No és hogyan szórakozott Fehérvár? Ezt olyan helyszínek bemutatásával idézik fel, amelyek már csak a  városlakók emlékeiben élnek. Hiszen sokan emlegetik nosztalgiával a hajdani Vidámparkot és az Építők Művelődési Háza legendás programjait. A kulturális életet színházi előadások, kiállítások, könyvtári és egyesületi rendezvények plakátjai, fotói, a programokhoz  kapcsolódó kisnyomtatványok illusztrálják.

A tárlaton egy asztalnál tovább böngészhetjük a könyvtári dokumentumokat: azt a lapkivágat-gyűjteményt, amelyből kiderül, miként szerepelt hajdanán az országos sajtóban a város, mi mindent írtak  róla, de a több oldalas fehérvári kisnyomtatványokba is beleolvashatnak az érdeklődők. Egy laptop segítségével pedig elővehetünk egy-egy digitalizált gyűjteményt a régi színházi plakátokról vagy megnézhetjük, miféle képek maradtak fenn egy-egy ismert gyárról…

A könyvtár tárlatát Szőnyegi Hajnalka, a helyismereti csoport vezetője és Demeter Zsófia történész, muzeológus együtt nyitja meg. Ez is jelzi, hogy a könyvtár kapcsolódik a múzeum tárlatához, ami a dualizmus korától 1988-ig követi végig Székesfehérvár elmúlt századi történetét, a város képének változását,  megmutatja   korszak meghatározó polgármestereinek, vezető személyiségeinek  relikviáit, és megidézi a város kiemelkedő egyéniségeit is.

Varosmaskepp-Helyismeret

,