Medve

Szabad tér

Nem ijedt meg az árnyékától

2017. február 2.   Lőrincz Miklós  

Az idei Gyertyaszentelőn is izgatottan lestük, hogy a fehervar.net medvéje előjön-e a barlangjából, és ha igen, meglátja-e az árnyékát ezen a csúnya, jeges havon… Medvénk a barlangból kilépve nem látta meg az árnyékát, így nem ment vissza durmolni: szerinte már nem kell sokat várnunk a tavaszra.

Február másodika, gyertyaszentelő boldogasszony ünnepe a néphagyomány szerint időjósló nap: ezen a napon ébred fel téli álmából a medve, és ha barlangjából előbújva meglátja az árnyékát, visszacammog és még hetekig újra álomba szenderül, mert messze még a tavasz, a hideg legalább negyven napig tart… Ha viszont nem lát árnyékot, nem tér vissza a barlangjába, mert hamarosan beköszönt a jó idő.

A képzelettel színesített megfigyelés mögött időjárásunk ellentétes szakaszossága rejlik, azaz a január végi, február eleji enyheséget gyakran az erőteljes és kiadós télutó követheti. Ha hihetünk a népi megfigyelésnek, akkor a mai borongós-ködös reggelt, amikor a medve nem láthatta meg az árnyékát, hamarosan a tavasz követi majd. A meteorológiai előrejelzés szerint a következő napokban is borongós, tartósan ködös, idő várható, többfelé 10-13 fok körüli csúcshőmérséklettel, a nap csak néha bukkan elő. Bízzunk benne, hogy medvénk nem tévedett, és ez a hideg már nem lesz tartós…

„Februárban szorgalmas a vízhordó – ősszel ettől lesz tele csűr és hordó!” – tartja a mondás. Abban azonban, hogy sok legyen vagy kevés a februári eső, már nem értettek egyet a régiek. Egyesek szerint ugyanis „ha sok eső hull februárban, gazdag év lesz napsugárban”. Mások viszont a bőséges februári csapadékból arra következtettek, hogy az egész év esős lesz. A statisztikai adatok és a hosszabb időszakot átfogó meteorológiai megfigyelések alapján pedig arra lehet következtetni, hogy „amennyi a ködös nap februárban, ugyanannyi augusztusban”.