Fény utca

Szabad tér

Mozgó történelmi képregény

2016. augusztus 10.   Lőrincz Miklós  

A Koronázási Ünnepi Játékok népszerű látványossága a Fény utca, amely az augusztus 12-i megnyitót követően egészen augusztus 21-ig, minden este 21 órától várja a járókelőket a Belvárosban, ahol az épületek szolgálnak vetítővászonként.

A Fény utca nagyobbik helyszínén, a Fő utcán idén is mozgó történelmi képregényt láthatunk, ezt már negyedik éve Magyarósi Éva képzőművész, animációsfilm-rendező készíti. Mostani alkotásából II. (Vak) Béla, a fény koldusának fordulatokban gazdag, ám rövid életét ismerhetjük meg. II. Béla apja Könyves Kálmán testvéröccse, Álmos herceg volt. Őt és akkor hétéves kisfiát, Bélát a király egy hosszú, testvérháborúsággal terhelt uralkodói pálya végén megvakíttatta. Miután Könyves Kálmán fia, II. István gyermektelenül hunyt el, az Árpád-ház a kihalás szélére került. Vak Béla király érdeme, hogy regényes körülmények között fennmaradhatott a dinasztia. A király vaksága dacára bel- és külföldön egyaránt sikeres uralkodó lett. Megszilárdította a királyi hatalmat, az ország területét pedig gyarapította.

A mozgó képregény Álmos és Béla megvakíttatásával indul, bemutatja Béla pécsváradi bujkálását és azt is, miként tanult meg együtt élni a vaksággal. Láthatjuk trónra kerülését, megismerhetjük családi életét és azt is, hogy felesége, Ilona mi módon veszi át tőle az államügyeket és hogyan áll bosszút Béla megvakíttatóin.

A Hősök terét tavaly vezették be a Fény utca helyszínei közé, Falvay Miklós vizuális tervezőművész helyszínre szabott, 3D-s animációs fényfestésével. A Városháza hátsó falára, ablakaira komponált mű akkora sikert aratott, hogy a szervezők idén is felkérték egy hasonló alkotásra. A vetítés helyszíne ezúttal a Szent István-székesegyház hátsó fala, az épület sajátosságaira épülő animációs mű témája pedig a templomok „fejlődéstörténete” lesz. A látványos alkotás bemutatja, hogy az évszázadok során miként alakultak, fejlődtek, bővültek a templomok. Virtuálisan megnyílik a Szent István-székesegyház, belülről nyerünk betekintést a templomba és láthatjuk folyamatos alakulását.

  • A mozgó képregényt 13 nagy­tel­je­sít­mé­nyű projektor vetíti a belvárosi épületekre.
  • A projektorok fényereje hatszor nagyobb, mint a mindenki által ismert projektoroké.
  • A teljesítményhez méretek is társulnak: a projektorok tízszer nehezebbek hagyományos társaiknál, és nyolc kisebb projektor férne el bennük.
  • A vetítéshez használt tornyok hat méter magasak, hogy az első emeleti házhomlokzatok magasságába essen a vetítés.

 

,