A héten zárul a Szent István Király Múzeum VárosKép című kiállítása, amelyhez kapcsolódva ma Kámán Béla okleveles építőmérnök és Kis Lajos okleveles üzemmérnök tartott közel kétórás, roppant érdekes és hasznos előadást a fehérvári lakótelepek építéséről és az épületek továbbélési lehetőségeiről. Bevezetőjében Kis Lajos arról beszélt, hogy 1950 és 1970 között megkétszereződött, 40 ezerről 80 ezerre nőtt a város lakossága: az ország tíz legnagyobb vállalata közül három Fehérváron működött, rengeteg embert vonzva a városba. Ez a tendencia már az ötvenes évektől kezdve óriási lakásigényt támasztott, és ezt csak házgyári technológiákkal, lakótelepek építésével lehetett megoldani. Ezek nem zöldmezős beruházások voltak, hanem meglévő városrészeket bontottak le a lakótelepek számára, és sokszor a korábbi utcaszerkezetek megtartásával épültek az új házsorok 1960 és 1990 között. A köznyelv általában csak „panelnek” nevezi az új, iparosított építési technológiákat, pedig ezek közül csak egy a panel. Az első toronyházak még blokktechnológiával, vagy alagútzsaluzással, öntött betonnal készültek, ezt a két módszert első ránézésre nehéz volt megkülönböztetni a későbbi panelházaktól, amelyeket főként dunaújvárosi és győri, kisebb részben veszprémi panelekből építettek. Alaposabb szemléléssel azonban a panelházak esetében mindig látszottak a panelek közti fugák, hiszen ezeket a házakat nem vakolták be, a blokkházakat és az öntött betonnal készült házakat viszont igen. Ma, a panelfelújítások után még kevésbé látszik a különbség, hiszen a szigetelőtáblák felhelyezése után a panelházakat is bevakolják. „A fehérváriak egy építőipari skanzenben élnek” hangzott el az előadáson. Az ARÉV és elődje, a FÁÉV ugyanis élen járt az új építőipari technológiák kidolgozásában és megvalósításában, és ezek mindegyike bőven megtalálható a városban. Ezeket a technológiákat Kámán Béla mutatta be részletesen, és máig álló példákkal is illusztrálta őket. Ez a „máig álló” egyébként fontos kérdés, a panelek élettartamát a hallgatóságból is firtatták. Nos, a két szakember szerint a házgyári technológiákkal semmilyen probléma nincs, szerkezetileg ötven év után sem merült fel gond az épületekkel kapcsolatban, gépészetileg és hőtechnológiailag azonban alapos felújításra szorulnak. Fehérvár egyébként ezen a téren is élen jár, hangzott el ez előadáson, a város ugyanis ügyesen csapott le az állami panelfelújítási lehetőségekre. A lakóházak mellett Kámán Béla könnyűszerkezetes középületeket is bemutatott: az eredetileg angol CLASP építési rendszert ugyanis szintén az ARÉV vezette be Magyarországon. Ezekre az épületekre is igaz, hogy alapos felújításra szorulnak, és ezekre is remek „ilyen volt, ilyen lett” példákat mutatott be. A két szakember arról is beszélt, hogy nagyon fontos lenne a lakásokhoz, házakhoz használati útmutatót adni a beköltöző lakóknak, mert helyes lakáshasználattal rengeteg probléma megelőzhető lenne. Példaként említették a helytelen szellőztetés vagy a nagyobb növénykoncentráció miatt kialakuló penészedést, de ugyanilyen problémát okozhat a túlzásba vitt szigetelés is.