A Múzeumok Éjszakáján hivatalosan is megnyílik a Szent István Király Múzeum újabb nagyszabású kiállítása:  a „Színek és színek megint” című, Aba-Novák Vilmos alkotásaiból válogatott tárlatot egy héttel ezelőtt, az eredetileg tervezett időpontban Kováts Kristóf, a festőművész unokája népes közönség és a sajtó jelenlétében már „megnyitotta” és méltatta is. A Csók István Képtárban október 29-ig látogatható, főként magángyűjteményekből válogatott harminc alkotást felvonultató kiállításban számos programot is szerveznek. Aba-Novák Vilmos (1894–1941) a modern magyar festészet, különösen a monumentális piktúra egyik eredeti tehetsége, a két világháború közti időszak ünnepelt festője volt. Festészetének jellemző vonása az epikus jelleg, a frappáns témaválasztás, a kivételes karakterformáló képesség és a virtuóz festőiség. Rövid élete alatt jelentős nemzetközi sikereket könyvelhetett el. 1928-tól kezdve rendszeresen kiállított a Velencei Biennálén, ahol 1940-ben nagydíjat is kapott, 1929–30-ban a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt, 1931-ben Milánóban és a pittsburghi Carnegie Institute-ban szerepelt kiállításon. 1932-ben a padovai Egyházművészeti Kiállításon aranyérmet nyert, 1934-ben a londoni Knoedler Galéria mutatta be műveit. 1935-ben a New York-i Silberman Galériában mutatkozott be, majd a pittsburghi Carnegie Institute-ban állított ki. Az 1937-es párizsi világkiállításon Grand Prix-t nyert, és a chicagói Modern Múzeum F. Blair Prize kitüntetését is megkapta. A népszerű művész a harmincas évek második felétől rendszeresen kapott egyházi és állami megbízásokat, többek között Székesfehérvártól is: a Városháza emeleti részét, illetve a Romkertben a Szent István-mauzóleumot díszítik hatalmas szekkói. A szombaton nyíló, harminc alkotást felvonultató kiállításnak az a Csók István Képtár ad otthont, amelynek emeleti kiállítótermét az épület tervezésekor Aba-Novák Vilmos Magyar–francia történelmi kapcsolatok (1937) című, a párizsi világkiállításon Grand Prix-vel jutalmazott pannója méretéhez igazították. A kiállítótérben az elmúlt hetekben zajlott építési munkák során a pannó körüli falakat sötétszürkére festették, ami még jobban kiemeli a hatalmas mű ezüst hátterét.​ A magán- és közgyűjteményekből válogatott alkotások a kiállítóhely mindkét szintjét megtöltik: a földszinten életképeket – családjáról, népéletből merített jelenetekről, cirkuszról – és tájképeket láthat a közönség, az emeleten az olaszországi tartózkodása idején festett művei és korai tájképei csodálhatóak meg. A kiállításban számos programot szerveznek, az elsőt mindjárt a Múzeumok Éjszakáján. Aba-Novák életművében kitüntetett szerepet játszanak a cirkusz világát bemutató festmények. Ezen az estén 18 órától a Simorág TánCirkusz produkciója eleveníti fel a cirkusz varázslatos hangulatát, 21 órától pedig Kováts Kristóf, Aba-Novák Vilmos unokája tart rendhagyó tárlatvezetést. A későbbiekben szakmai napoknak, múzeumpedagógiai foglalkozásoknak, filmvetítéseknek, előadásoknak és tárlatvezetéseknek ad helyet a kiállítás; a pannóhoz kapcsolódva pedig francia témájú kulturális programokat rendeznek. A kiállításra készült, de a későbbiekben is a Képtárban marad az az érintőképernyős számítógép, amely kifejezetten a pannóról és a fehérvári falképekről ad információt az érdeklődőknek archív fotók és korabeli dokumentumok, relikviák segítségével. A Képtárban látható tárlathoz kísérőkiállítás is csatlakozik a Középkori Romkert – Nemzeti Emlékhelyen: a kiállítás két kurátora, Gärtner Petra és Izinger Katalin ezzel is szeretne reflektálni az ottani falképekre, hiszen még a Fehérváron élők sem feltétlenül tudják, hogy ezek is Aba-Novák alkotásai. Itt tablókiállításon, archív és mostani fotók, részletes leírások segítségével mutatják be az alkotó magyarországi falképeit: Szegedről a Hősök kapuját és a Dömötör-tornyot, a jászszentandrási római katolikus templomot, a pannonhalmi Millenniumi emlékkápolnát és Budapestről a Városmajori templom mennyezetfreskóját, illetve természetesen a fehérvári falképeit. Bár a Szent István Király Múzeum technikai okokra hivatkozva elhalasztotta a kiállítás június 16-ra tervezett megnyitóját, a művész unokája és örököse, Kováts Kristóf az eredetileg meghirdetett időpontban népes közönség és a sajtó jelenlétében „megnyitotta” és méltatta is a kiállítást. „Itt Aba-Novák minden oldaláról látható. Láthatóak az 1937-es párizsi világkiállításra készült pannói, amelyek neki aranyérmet, Fehérvárnak pedig ezt az épületet hozták. Láthatóak személyes tárgyai, családi fotói – és festmények minden korszakából. Minden, ami ebben a térben kiállítható, itt van" – mondta többek között Kováts Kristóf. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a két kurátor, Gärtner Petra és Izinger Katalin munkája nyomán csodálatos, Fehérváron talán még soha nem látott kiállítás született.   A kiállítás hivatalosan egy Aba-Novák Vilmos emléke előtt tisztelgő közös séta keretében nyílik meg június 24-én, szombaton 16 órakor. A résztvevőket a Nemzeti Emlékhely előtti Aba-Novák-szoborhoz várják, ahol közös koszorút helyeznek el. A mester fehérvári alkotásainak helyszínein végigvezető séta a Nemzeti Emlékhelyen kezdődik, a Városházán folytatódik és a Csók István Képtárban, a kiállítás megnyitójával zárul.

Fotó és videó: Göbölyös Imre