Az elmúlt években újjáépült, és tavaly óta újra látogatható Gorsium Régészeti Park idén is Floraliának ad helyet április 29-én és 30-án. A kétnapos rendezvény programpalettáját császári bevonulás, gladiátorjáték, ókori témájú játékok és foglalkozások, kézműves vásár, gladiátorok és legiós katonák csatái és bemutatói, színházi előadás, valamint római kori esküvő színesíti. Flora istennő tavaszköszöntő ünnepére, az antik Róma egyik leglátványosabb, legnagyobb pompával megült eseményére kezdetben csak a látogatókat köszöntő virág emlékeztetett az 1962 óta látogatható, a római kori település régészeti emlékeit bemutató 28 hektáros szabadtéri múzeumban, mára azonban ez igazi ókori fesztivállá fejlődött. A római kori kultúrát hagyományőrző csapatok ismertetik meg a közönséggel. Segítségükkel a látogatók betekintést nyernek az ókori kultúrába, megismerik viseletüket, szokásaikat: csaták, fegyverbemutatók és animátorokkal irányított interaktív foglalkozások várják a családokat. Idei újdonság, hogy az ostrom céljára szolgáló hajítógépekből nem csak makettek, hanem eredeti méretűek is érkeznek, és ezek működés közben is megtekinthetőek lesznek egy körülzárt területen. A Floralia mindkét napján felidézik Septimius Severus császár 202. évi gorsiumi látogatását, a látványos bevonulást és az ünnepélyes áldozatbemutatást gladiátorjáték követi az „Arénában”.

Pannónia fontos szerepet játszott a Római Birodalom életében. Commodus császár és Helvius Pertinax császár meggyilkolása után a pannóniai légiók Septimius Severust, Felső-Pannónia helytartóját kiáltották ki imperátornak, és elkísérték Rómába, hogy átvegye a hatalmat. Ez a segítség az uralkodót és családját több évtizeden át ehhez a provinciához fűzte: számtalan formában fejezte ki háláját Pannónia iránt. 202-ben, amikor keleti hadjáratáról visszatért Rómába, hogy megünnepelje uralkodásának tízéves évfordulóját, akkor sem egyenesen a fővárosba ment, hanem feljött Pannóniába, és ellátogatott Gorsiumba – ezt a császári látogatást elevenítik fel a Floralián.

A múzeumpedagógusok izgalmas, ókori témájú játékokkal és foglalkozásokkal várják a gyermekeket, a táci gyerekek pedig az ókori gyermekjátékokba vezetik be az érdeklődőket. A kézműves foglalkozásokon többek között sodronyvértet, ékszereket, babér- és virágkoszorút, mozaikképet, bőrmedált, bőrsarut és amulettet lehet készíteni, aki pedig szeretne rómaivá válni, lehetősége nyílik beöltözni egy fotó erejéig: a greenbox-fotózás tavaly is óriási sikert aratott. Bár a Floralia idején két napot tölthetünk az ókorban, azért a 21. századtól sem szakadunk el: a régészetben alkalmazott modern technológiákkal is meg lehet ismerkedni – szombaton a quadrocopterrel, vasárnap pedig a talajradarral. A nagyszabású eseménysorozat elmaradhatatlan és népszerű része a színházi előadás: a megújult színháztérben a Békétlenek című alvilági komédiát Matuz János, a Vörösmarty Színház művészeti intendánsa viszi színre Keller János és Kelemen István, a Vörösmarty Színház színművészeinek főszereplésével. A Floralia idején négyszer is látható komédiát Arisztophanész háromezer éves, A békák című darabja nyomán írta Matuz János. A történet szerint az élő költőkkel elégedetlen Dionüszosz isten az Alvilágból szeretne a saját ünnepségeihez méltó költőt felhozni, ám Hádész világába a vártnál küzdelmesebb út vezet, odalent pedig további kalandok várnak az olümposzi buliarcra és földi szolgájára, Xantiászra. A vidám produkció további szerepeiben a Szabad Színház művészei – Törsök Márta, Szabó Miklós Bence és Kovács Máté –, valamint fehérvári diákszínjátszók – Detre Soma, Ferenczy Nagy Boglárka, Jenei Márton, Komlódy Márk, Körmendi Kristóf és Strasszer Domonkos – láthatók, a Holtak karát pedig a Megadance Táncstúdió tagjai formálják meg. A darab zenéjét Ferenczy Nagy Boglárka szerezte, és a Székesfehérvári Ifjúsági Fúvószenekar játssza Hámori János vezetésével, a jelmezeket Budainé Hajdú Mónika tervezte, a produkció koreográfusa Rovó Tamás. A programok mellett kellemes és hasznos időtöltést kínál a régészeti park, amelynek területén naponta kétszer szakvezetés is indul. Az 1958 óta folyó ásatás erődfalakat és kapukat, oszlopsorral díszített utcákat, fórumot, templomokat, középületeket, a tartománygyűlés csarnokait és szentélyeit tárta fel – a leletekből a nemrég megnyílt állandó kiállításon adnak ízelítőt a közönségnek. A színház hátterét is adó új erődfal a hozzá kapcsolódó tornyokkal kilátóként is szolgál, ennek tetején végigsétálva madártávlatból is felfedezhető Alsó-Pannónia provincia tartománygyűlésének egykori székhelye.

A Floralia idején csak elővételi jeggyel, csoportos vezetéssel látogatható a Pompeji – Élet és halál a Vezúv árnyékában című kiállítás, amely a Vezúv kitörése miatt 79-ben eltűnt, egykor virágzó város katasztrófáját mutatja be. A látogatók képet kaphatnak az ott élt emberek életéről, mindennapjairól, kikapcsolódási szokásairól, a gladiátorok világáról. A kiállítás törzsanyaga a romváros feltárásának anyagát őrző Nápolyi Régészeti Múzeumból érkezett Magyarországra. A Floraliára a fehérvári Tourinform Irodában elővételben belépőt vásárlók különjárati autóbusszal is eljuthatnak a rendezvényre: szombaton és vasárnap két alkalommal indulnak buszok Székesfehérvárról, a Skála parkolóból és vissza Tácról. Az elővételben vásárolt belépőkkel sorban állás nélkül lehet bejutni Gorsiumba. A park tavaly tágas parkolóval bővült, a Gorsiumba autóval érkező látogatók itt, és a gorsiumi bekötőút egyik oldalán is ingyenesen parkolhatnak. A részletes programokról a www.gorsium.org honlapon és a facebook.com/gorsiumfloralia oldalon lehet tájékozódni.