Kulissza

Vak Béla király: a Szabad Színház ősbemutatója

2016. szeptember 22.   fehervar.net  

Ősbemutatót tartott nemrég a Szabad Színház: szeptember 11-én mutatták be Liszkay Teréz Vak Béla király című drámáját, Nagy Judit rendezésében, Barbély Gábor címszereplésével. A produkció szeptember 23-án, pénteken 19 órakor ismét látható az Igézőben. Liszkay Teréz, a híres pécsi Angster család leszármazottja a fehérvári Teleki Balanka Gimnáziumban érettségizett, majd sokáig Pécsen élt és tevékenykedett. A már visszavonultan élő kortárs szerző drámakötete a 2016-os Ünnepi Könyvhétre jelent meg. A négy drámát tartalmazó kötetben szereplő II. (Vak) Béláról szóló dráma azonnal felkeltette a székesfehérvári Szabad Színház rendezőjének figyelmét, így az idei Magyar Dráma Napja előtt, ősbemutatóként kerülhetett a fehérvári közönség elé a városban koronázott királyról szóló dráma. Barbély Gábor „Több évtizedes hatalmi harc, majd békekötés után, 1115-ben Kálmán király végül katonáival elfogatta Álmos herceget, és annak kicsiny fiát, Bélát; és megvakíttatta őket. Sőt, parancsba adta, hogy a kis Bélát kasztrálják is. De Thuróczy János szerént az, aki megvakította őket, félt Istentől, és attól, hogy magva szakad a királyi családnak, ezért egy kutyakölyköt herélt ki, és annak a heréit vitte a királyhoz.” (Thuróczy János: A magyarok krónikája) Béla herceg ezután Dömösre, majd tisztázatlan körülmények között a pécsváradi kolostorba került. Béla szörnyű emlékei és fogyatéka ellenére a szerzetesek között nyugalomra és békére lelt. Liszkay Teréz drámája rámutat arra, hogy a hosszú évek alatt Béla lélekben milyen óriásira emelkedett… A barátok nagy gonddal okították, tanították. Az irgalomról, a megbocsátásról, a türelemről szóló elmélkedések a kolostor falainak minden napi témái voltak. Így hát, Béla herceg, a pécsváradi kolostor óvó, fénytől elzárt falai között egy saját világot épített fel, és várt… Várt hosszan, és türelmesen… Maga sem tudta mire… Talán a lélek világosságát jelentő fényre, amelytől lidérces álmainak végét, és megbántott igazságának eljöttét remélte. Egy napon aztán követek érkeztek unokatestvére – a már akkor betegen vezeklő – II. István király udvarából… E váratlan fordulat Liszkay Teréz drámájának gyújtópontja. Viharos gyorsasággal peregnek az ezt követő események, házasság Ilonával, koronázás, gyermekek, majd a történészek által máig is találgatásra okot adó aradi mészárlás rejtélye, és annak minden lelki gyötrelme… Igazi sorsdráma ez, az elvesztett bizalomról, hűségről, tisztánlátásról. A Szabad Színház társulata őszinte szívvel ajánlja mindenkinek, de elsősorban is azoknak, akiket érdekel a magyar történelem, magyar királyaink sorsa. Vak Béla király   Szereplők: Vak Béla herceg, később II. Béla király: Barbély Gábor Ilona királyné, Uros szerb nagyzsupán leánya: Szabó Anett Joannes, bencésrendi pap, később kancellárius: Balogh Mihály Belos, a királyné bátyja: Szabó Miklós Bence Elek, horvát bán: Solymossy Zoltán Felicián, esztergomi érsek: Perl Gábor Apát, a pécsváradi monostor rendfőnöke: Szabó Miklós Ottmár comes, II. István udvarából: Kovács Máté Pál püspök, II. István udvarából: Magony Imre Simeon, pécsi püspök: Győri Mihály Jakab, öreg bencésrendi szerzetes: Udvaros György Dávid, fiatal bencés: Csizmadia Máté Máté, fiatal bencésrendi szerzetes: Halmos Dániel Víd, laikus fráter: Fertő László Jovánka, a királyné kísérőasszonya hazájából: Paulik Anna Rendezte: Nagy Judit