„A modern és a hagyományos, folklór elemeket tekintve nincsenek ebben stílusidegen újítások, inkább aktualizáltuk a darabot: mai mondanivalóval, mai frissességgel alakítottuk a koncepciót. Az igazságában megsértett fiatalember vándorútja izgatott az alkotásban: az izgalmas az, ahogyan ezalatt felnőtté válik a főhős. A másik lényeges pontja a megközelítésünknek pedig az igazságérzet csorbulása és az azon való túllépés, a megbocsátás kérdése. Fazekas művében is van egy 'majdnem verés' – a kérdés, hogyan jut el Matyi odáig. Az útkeresés pedig nem ér véget a történet végén...” – fogalmaz az előadásról Kalányos Tamás rendező. Ahogy meséli, legelőször a cigány jósnő karaktere született meg, a rendező szócsöve pedig a kocsmáros, aki megjegyzi az ott megfordulókról: „Ezek is mind bolyongó vándorok, lám." Kettejük párbeszéde tartalmazza leginkább a szerzői-rendezői gondolatok lényeges elemeit.
Szegedi Tamás András alakította a főszerepet. A színész-drámainstruktor szerint az eredeti és a seregélyesi Lúdas Matyi között nincs nagy különbség: mindkettő egy szegény, paraszti sorból származó fiatalember, aki az igazságtalanságot nem tudja elfogadni és tesz is ellene. Ez egyben bátorságra, konokságra és vakmerőségre vall, mindamellett naiv figura. „A mi történetünk sokkal inkább az útról szól, arról, hogy milyen hatások érik, és kikkel találkozik. Időközben rájön, hogy a vágyott gazdagság nem más, mint a megszerzett tudás, a tapasztalatok és az emberi kapcsolatok – ezért viszont tenni kell. A gazdagságot abban a közegben kell keresni, ahol szeretnek minket, és viszont tudunk szeretni. Ebben a feldolgozásban a felnőtt férfivá váló Matyi újra útnak indul, mert a visszatérés után azt tapasztalja, hogy teljesen megváltozott az általa megismert közeg, amíg vándorolt. Az út, a vándorlás fontosságát hangsúlyozza ez a momentum is” - értelmezi az előadást Lúdas Matyi megformálója.
Széplaky Géza színművész a tavalyi A Pál utcai fiúkban is játszott, az idei darabban Döbrögit alakította: „Én nyaralni jöttem Seregélyesre: egy hétre leköltöztem ide, a hangulat fantasztikus, jó gondolatok születnek ebben a közegben, nagyon szeretek itt lenni! Jól érzem magam, hiszen ebben a projektben mindenkinek megvan a helye – nem mondanám, hogy amatőr darabról van szó, ez egy igazi profi munka! Döbrögi karakterét pedig nagyon szeretem!” Lúdas Matyi darabbeli ellenfele nem a megszokott, klasszikus úr. Jellemileg nem a velejéig gonosz figura az övé, hanem egy hatalmon lévő emberé, aki sok tekintetben sodródik, és egy nem túl jó kapcsolatban él a feleségével, alárendelt szerepben... Az eredetinél sokkal árnyaltabb figura.
Matyit Tollaska kísérte végig vándorútján, a nem könnyű szerepet a tavalyi Nemecsek alakítója, Ifj. Dvéri Zsolt formálta meg: „Emberalakú lúd vagyok a darabban, csak gágognom kell, mindössze két értelmes szavam van az előadás végén. Ugyan nincs szövegem, de a lúdjárással megküzdöttem. Amikor először megmutattuk, mindenki nevetett – nekem tetszik, hogy ez ilyen jó poén. Az előadásban igazi ludak is vannak, amiket az édesapám idomított be, szerencsére 'Matyinak' is gyorsan szót fogadtak. Azóta a pulykáink öt lúdtojást költöttek ki, van utánpótlás!”
Resetár Dániel ispánja egy nagyon jellegzetes karaktere volt az előadásnak. A színész néhány éve a Jászai Mari Színházban játszotta ugyanezt a szerepet, ahogy meséli, a jelmez láttán rögtön tudta, hogy megvan a karakter: „Komikusan nagy csizmában van két pipaszár láb, adja magát... A Lúdas Matyi pontosan olyan, mint egy falu, ahol az ispán megpróbál keresztüllépni az embereken, megosztani őket, de ez nem sikerül neki, mert a falu közösséggé válik” - mondja Resetár Dániel a darabbeli faluról, majd Seregélyesről így beszél a borsodi származású színész: „Csodálatos látni, hogy a helyiek milyen készültségben vannak. Ez egy külön bioszféra itt, ami a saját otthonomra emlékeztet. A vidéki színháznak ez a formája egy nagyon szép példája a közösségfejlesztésnek, a múlt héten például színpadot ácsoltak a helyiek, és amikor hiányzott 15 tipli, akkor elmentek és hoztak. A közös munka a közösségben való gondolkodás alapja szerintem. Úgy állnak hozzám az itteniek, hogy én is egy ember vagyok, és kíváncsiak, mit tudok hozzátenni ahhoz, amit csinálnak. Teljesen motivált vagyok abban, hogy a legjobbat nyújtsam! Remélem, hogy a seregélyesi közösségi színház zászlóshajó lesz a színházcsinálásban és a közösségfejlesztésben.”
Matyi édesanyjának hangsúlyosabb szerep jutott, mint az eredeti műben. Héhn Csilla, a karakter megformálója így vall szerepéről: „Fazekasnál nem tudjuk, mi történt az anyával... Viszont az, hogy Matyi végigcsinálta a kitűzött célt, az az otthonról hozottaktól, az indíttatástól is függ. Bármennyire is trehány egy siheder, bármennyire igaz, hogy nem szeret dolgozni, a felnőtt ember az otthon kapott alapokból fog élni. Az édesanyjával ugyan már nem találkozik, csak az álmában jelenik meg, de végigkíséri az útján.” Ahogy a tanítónő elmondta, az újításokra, az átdolgozásra azért van szükség, mert a mai fiatalok számára nehezen befogadható szövegek ezáltal mégis szélesebb rétegekhez jutnak el, így volt ez tavaly A Pál utcai fiúkkal, most pedig a Lúdas Matyival.
Majoros Róbert koreografálta az előadást: „Az Alba Regia Táncegyüttes jópár éve részt vesz a Koronázási Szertartásjátékokon, ott vannak olyan jellegű színpadi feladataink, amilyenek a Lúdas Matyiban. Egy táncegyüttes számára izgalmas és örömteli, ha a szokásos fellépések mellett úgy foglalkozhat a tánccal, mint itt. A darab hangulata, stílusa nagyon jól illik az általunk képviselt táncokhoz, de több jelenetben elrugaszkodhattunk a megszokott elemektől, jól esett ez az újdonság. A közös munka fantasztikus volt, az összetett színtársulat nagyon természetes közösséget alkotott, és szerencsére kiváló, vidám hangulatban teltek a próbák.” A táncosok a hajdúk és a vásári nép szerepeiben tűnnek fel, a felnőtt együttesből 7 pár és hat férfi táncol a Lúdas Matyiban.
Fazekas művéből Kocsis Rita és Kalányos Tamás írták a szövegkönyvet, a díszletet Ferencz Klára tervezte és készítette, a kellékekért Karkóné Lukácsy Marianna, a jelmezekért Gratzer Edit felelt. A további főbb szerepekben a közönség Garami Mónikát, Láng Aurélt, Penzer Patrikot, Lakat Mariannt, Bitó Pétert, Tárnok Ákost és Horváth Árpádot láthatja. A támogatók és az alkotók tervezik, hogy az ősz folyamán további előadásokat szerveznek, többek között Székesfehérváron is.
Az előadások 21 órakor kezdődnek, jegyinfó: +3620/615-28-83
Szöveg: Fraller Ildikó/ÖKK, fotó: Lőrincz Miklós és Igari Balázs
diákszínjátszás, néptánc, népzene, seregélyes
