Változó könyvtárak, változó szokások

2013. január 25., 11:47 [fehervar.net] L. M.

Időről időre felvetődik a kérdés, hogy rohamosan digitalizálódó korunkban olvasnak-e még könyvet az emberek, és járnak-e könyvtárba.

A könyvtárak összevonása után
várhatóan ismét lesznek új
beszerzések - mondja Magony Imre
 

– Olvasnak még, de mindenki mást – mondja Magony Imre, a Vörösmarty Mihály Könyvtár igazgatója. – Mi azt látjuk, hogy inkább az idősebb és a középgeneráció olvas szórakozásból, a fiatalok szinte csak azt olvassák, amit nagyon muszáj, például ami a tanulmányaikhoz kell. A 14 év alatti gyerekeket azonban még meg lehet fogni, és újdonságokat is adhatunk a kezükbe.

– Pedig többek között őket hívják digitális nemzedéknek...

– A számítógép már évtizedekkel ezelőtt betört a könyvtárakba, és azokat az információkat, amelyeket számítógéppel el lehet érni, sokan a könyvtárakból olvassák. Tévhit, hogy az internet korában csökken az olvasási kedv: csak átalakulnak az olvasási szokások, mást és máshol olvasnak az emberek. Szépirodalmat ritkábban olvasnak számítógépen, ott inkább a rövidebb, informatívabb tartalmakat keresik. Természetesen a szépirodalom is elérhető az interneten, hiszen a Magyar Elektronikus Könyvtár csaknem húsz éve létezik: 1994-ben indult, és jelenleg mintegy 10 ezer digitális könyvet tartalmaz, és emellett más digitális irodalmi adatbázisok is léteznek. Ezek mellett egyre divatosabb az e-book, amelyet már könyvszerűen lehet olvasni, és valójában visszavezet a „hagyományos” olvasáshoz.

– A könyvek egyre drágábbak, és kevesen tudnak költeni rájuk. Hogy vannak ezzel a könyvtárak?

– A volt városi könyvtár még tudott új könyveket beszerezni, a megyei könyvtár azonban tavaly egyetlen új könyvet sem vásárolhatott. Csak a Fejér megyei helyismereti gyűjtemény számára szereztünk be új kiadványokat, mert azokat kötelező gyűjtenünk. A könyvtárak összevonása után várhatóan ismét lesznek új beszerzések: most készül az intézmény költségvetése, amit februárban tárgyal a város közgyűlése.

– Mit jelent az olvasók és a könyvtárosok számára a városi és a megyei könyvtár összevonása?

A könyvtár leglátványosabb része
az olvasóterem, amely 1980-ban költözött
az egykori ciszterci gimnázium épületébe

– Nagyon az elején vagyunk a változásoknak. Január elsejétől működünk ebben a formában: az első három hónap átmeneti időszak, ezalatt a központi, a korábbi megyei könyvtár és a városi tagkönyvtárak használata a megszokott módon történik. A háttérben már megkezdtük az adatbázisok és a katalógusok összefésülését, és április elsejére tervezzük az egységes megjelenés elindítását. Akkor olvasóink már egy olvasójeggyel használhatják az összes fiókot és a központi könyvtárat. Különösen a korábbi fehérvári városi könyvtár használói érzik majd az összevonás kedvező hatását, hiszen sokkal nagyobb állományt érhetnek el, mint korábban. Az egységes gazdasági vezetés következtében a beszerzés is célirányosabb, takarékosabb lesz.

– Az elmúlt évtizedekben többször napirendre került egy új könyvtárépület építése. Megvan még ez a szándék?

– Ezt a kérdést a fenntartónak kellene feltenni ... A szakma részéről ez már régi igény: 1972-ben volt a városban egy nagy könyvtárépítési konferencia, ahol kijelölték az új megyei könyvtár helyét a Piac téren – abból nem lett semmi. Aztán volt egy nagy fellendülés a rendszerváltás után, majd a kétezres évek elején, de akkor sem épült meg az új könyvtár, a jelenlegi gazdasági helyzetben pedig már szóba sem kerül a dolog.

– Elfér még a gyűjtemény?

– Itt, a központban pár évre van még hely, ahogy a fiókok többségében is. Nem is ez a fontos, hanem a korszerűtlenség. Ez itt egy volt kultúrház és képtár, az olvasóterem a ciszterci gimnázium dísztermének, a többi tereink tantermeknek épültek, nem pedig könyvtárnak. Több helyszínen működünk, liftek használatával kell összegyűjteni a keresett könyveket – egy modern könyvtár nem ilyen, hanem a célnak megfelelően épül.