Fehérváron családi ház eladó
2017. augusztus 16., szerda
Ábrahám

Legfrissebb a fórumban

Aida musical

Pikk: Évvégi mindenjót kíván az IORO képviseletében is, Pikk :)   »  
(péntek, 16:55)

Filmek: mozi és tévé

Miklós: Nahát, a "mi" Orsink nyerte meg a Barátság mozi játékán a bérletet, gratulálok! :)   »  
(csütörtök, 21:10)

Színház és színjátszás

zoli4: No, megtöröm a csendet! Tegnap voltam 3:1 a szerelem javára előadáson. Mondjuk lehetett volna o...   »  
(szombat, 17:55)

Legfrissebb a városban

Barátság mozi
 

Táncra perdült kerámiák

2012. március 02., 14:58 [fehervar.net] Fotó: G. I.

Verbunkos, csárdás, csűrdöngölő és más "megfagyott" táncok, valamint mesékből, mondákból ismert alakok sorakoznak a Szent Korona Galériában, ahol Józsa Judit kerámiaszobrász alkotásaiból nyílt kiállítás. A látványos tárlat március 27-ig látogatható.


Munkái bejárták a világot

A Mesés táncok, táncos mesék című kiállítást Botos József, az Alba Regia Táncegyesület elnöke ajánlotta a szép számban összegyűlt közönségnek, a megnyitón az Alba Regia Táncegyüttes junior csoportjának tagjai adtak műsort.

– Józsa Judit kiállításai eljutottak már az Egyesült Államokba, Kanadába és Ausztráliába is, az alkotónak állandó kiállítóhelye van a Budai Vár Fortuna Udvarában. Kerámiáiban a korondi székely fazekas hagyományokat viszi tovább, figurái pedig mintha történelmünkből, mondáinkból, balladáinkból, népdalainkból léptek volna elő – mondta bevezetőjében Botos József. – Magyar táncok sorozatát Izsó Miklós másfél évszázada készült Táncoló parasztok című terrakottái indították el: a Mesés táncok, táncos mesék című kiállításon sámánok és táltosok vallástáncait éppúgy láthatjuk, mint verbunkosokat, csűrdöngölőt vagy székelyföldi szöktetőst, magyar fordulóst, csárdást, palotást. De láthatjuk Cinka Pannát is, a 17. század ünnepelt cigányprímását is. Józsa Judit ezzel a jól át­gondolt, a magyar tánc lényegét megragadó kisplasztikai sorozatával a magyar szob­rá­szat­ban eddig méltatlanul elhanyagolt táncos témakört pótolta. Mindannyian tudjuk, hogy ősi táncaink, balladáink, népdalaink, akárcsak anyanyelvünk, nem­csak kulturális örökségünk része, de életünk és megmaradásunk egyik záloga is.


Botos József szerint hiánypótló a kiállítás

– Boldog vagyok, hogy végre Fehérvárra is eljutottam alkotásaimmal: igyekszem a nagy Magyarország minden olyan településére elhozni őket, ahol eddig még nem volt kiállításom – köszöntötte a jelenlévőket Józsa Judit. – Különösen nagy öröm számomra, hogy Veszprém, a királynők városa után a királyok városában is bemutathatom munkáimat, és épp a Szent István Művelődési Ház Szent Korona Galériájában.

A székelyudvarhelyi születésű alkotó neves keramikuscsalád sarja. Elemi iskoláit Korondon, középiskoláit Székelyudvarhelyen végezte. Érettségi után a helyi kórházban dolgozott, de szabadidejének minden percét – az ugyancsak keramikussá tanult kisebbik bátyjával együtt – szülei műhelyében töltötte: gyúrt, agyagozott, festett. Első kisplasztikáját "Szeretet" címmel 11 évesen mintázta. 1994-ben települt át Magyarországra, ahol a Szent Margit Kórház szociális szervezőjeként dolgozott. 1997 novemberében kapta meg a magyar állampolgárságát, ugyanekkor kezdte el művészettörténeti tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. 2009-ben a Magyar Kultúra Lovagja címmel tüntették ki.


Kisplasztikái a magyar tánc
lényegét ragadják meg

Munkáit először 1995-ben állította ki, azóta közel félszáz egyéni kiállítása volt világszerte. Állandó galériája 2004-ben nyílt meg a Budai Vár Fortuna Udvarában, ahol saját alkotásai mellett szülei korondi kerámiáit is bemutatja.

"Terrakotta kisplasztikáim a földfestékes pasztellszínűek a magyar népi életképeket, kihalófélben lévő népi mesterségeket, az archaikusan patinázottak a magyar honfoglalás alakjait a vezérektől, a korabeli mesterségeken át a táltosokig, az Árpád-házi szentek alakjait, a magyar nagyasszonyokat és a magyar irodalom kiemelkedő személyiségeinek múzsáit mutatják be" – írja életrajzában, ahol a most Fehérváron látható kiállításról a következőképpen vall: "Népmeséink hőseinek és meseelemeinek az értelmezésével, magyarázataival fellebben a feledés fátyla a magyar népmese ősi világképéről, ősvallásáról a Magyar mesevilág című kiállítási anyagban. 2009-ben a kortárs képzőművészet által ritkán érintett témához nyúltam. Ebben az évben térben is, időben is nagy és változatos kirándulásra hívtam a tárlatlátogatókat, amelynek során a magyarság hol kultikus-szakrális, hol búsuló-mulató, de mindenképp érzelmekkel teli, szép táncait a Magyar táncok című sorozatom alakjainak szoborba szilárdult lendülete idézte fel."