A mi képeink

2010. április 09., 20:40 [fehervar.net] G. I.

Szikora Tamás és barátai (Bondor Csilla, Dobner Edit, Katona Szabó Erzsébet, Kovács Réka, Szász Sándor és Ujházi Péter) munkáiból nyílt tárlat a Pelikán Galériában. A május 7-ig megtekinthető tárlatot és az alkotókat Lóska Lajos művészettörténész mutatta be.

A kiállításon hét művész együtt mutatkozik be: közös vonásuk, hogy a perspektíva és az axonometria ütköztetése, a tér és a térbeli illúzió ábrázolása volt kezdeti munkásságuk alapja. A bemutatott művekben megmutatkozik, ki milyen irányba mozdult el a kezdetektől, és milyen irányba tartanak most.

Szikora Tamás így ír a kiállítás katalógusában: "Emlékezetem szerint André Malraux Az ember sorsa című könyvében olvastam a következőt. Két ember ül a sötétben, pislogó lámpa világánál, beszélgetnek. A fiatalabb tanácsot kér az idősebbtől, hogyan cselekedjen, mit tegyen. Tanulni akar tőle.

Amióta az emberiség létezik, minden korban nagy jelentősége volt a tapasztalatok átadásának. Így épültek egymásra a különböző társadalmi korok és stílusok. Egyik művész tapasztalata beépült a következő nemzedékek munkáiba."

Szikora Tamás

Szikora Tamás 1976-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, mesterei Fónyi Géza és Sarkantyú Simon voltak. Korai munkái Antoni Clavé tárgyszerű, írásos alkotásaival rokoníthatók. 1984-től jelennek meg rajzain a dobozok, új, geometrikus alkotói módszerének megnyilvánulásai. Festményei képi rendjét a térábrázolás szubjektivizálásával, a perspektivikus és axonometrikus látásmód egyidejű felhasználásával alakította ki. 1994-ben Munkácsy-díjat kapott.

A kiállítást rendező Ujházi Péter Szikora előtt tíz évvel diplomázott a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, mesterei Bernáth Aurél és Kmetty János voltak. 1967 óta Székesfehérváron él és dolgozik. 1968-ban Párizsban, majd Svédországban és Rómában tett tanulmányutat. A 70-es évektől kezdve számos egyéni kiállítása volt Székesfehérváron, Dunaújvárosban és Budapesten (a Csepel Galériában, a Kassák Klubban, az MNG-ben, a Fészek klubban, a Dorottya Galériában, a Stúdió 1900-ban). A 90-es évek elejétől a Várfok Galéria művésze. 1987-ben Munkácsy-díjat, 1993-ban Deák Dénes-díjat kapott.