Fehérváron családi ház eladó
2017. augusztus 16., szerda
Ábrahám

Legfrissebb a fórumban

Aida musical

Pikk: Évvégi mindenjót kíván az IORO képviseletében is, Pikk :)   »  
(péntek, 16:55)

Filmek: mozi és tévé

Miklós: Nahát, a "mi" Orsink nyerte meg a Barátság mozi játékán a bérletet, gratulálok! :)   »  
(csütörtök, 21:10)

Színház és színjátszás

zoli4: No, megtöröm a csendet! Tegnap voltam 3:1 a szerelem javára előadáson. Mondjuk lehetett volna o...   »  
(szombat, 17:55)

Legfrissebb a városban

Barátság mozi
 

Nem a ruha teszi

2014. január 11., 22:43 [fehervar.net] Lőrincz Miklós, fotók: Medvigy Gábor (Vörösmarty Színház)

Egy napon születtek, egyformán néznek ki, és ugyanarra vágynak: saját, szűk világuknál szélesebb ismeretekre és tapasztalatokra. Játékból ruhát cserélnek, aztán a játék különféle félreértések miatt komolyra fordul: a koldusnak királyfiként, a királyfinak pedig koldusként kell élnie, sőt, túlélnie.

A történetben a XVI. századi Londonban járunk, ahol ugyanazon a napon, 1537. október 12-én két fiú születik: egyikük a szegénynegyedben, másikuk a királyi palotában. Kis időugrás után azt látjuk, hogy a Tom, az immár kamasz koldusfiú társainál műveltebb, folyton a könyveket bújja, és királyokról, hercegi életről álmodik. Rendszeresen ellátogat a királyi palotához, hátha megpillanthatja a vele pontosan egyidős Edwardot, a walesi herceget.


Egyszer aztán a királyfi valóban pont akkor jár a kapu másik oldalán, amikor Tom az innensőn, és a királyfi kíváncsiságból behívja és megvendégeli a szegény fiút. Edward előbb kérdésekkel ostromolja Tomot, majd játékból felajánlja, hogy cseréljenek ruhát, és ekkor fedezik fel, hogy kísértetiesen hasonlítanak egymásra. Aztán az őrség tévedésből Edwardot tessékeli ki a palotából, így a koldusfiú kénytelen a királyfi fenséges, de cseppet sem irigylésre méltó életét élni, a királyfi pedig megaláztatások közepette gyűjt ismereteket a köznéptől eljövendő országlása idejére. Mint kiderül, az ország vezetésére ráfér egy kis "józan paraszti ész", amit Tom képvisel, Edward pedig a saját bőrén tapasztalja meg, hogy nem minden törvényt fogalmaztak meg tisztességesen.

Mark Twain Koldus és királyfi című ifjúsági regényéből Szurdi Miklós írt és rendezett családi musicalt, amelynek zenéjét Döme Zsolt szerezte. A főbb szerepekben Börcsök Olivér, Lehotai Miksa, Zöld Csaba / Miller Zoltán, Pető Zsófia, Lábodi Ádám, Egyed Attila, Váradi Eszter Sára, Sághy Tamás és Földes Eszter látható. A produkciót decemberben mutatta be a Vörösmarty Színház, és azóta is nagy sikerrel játssza.

A koldus és a királyfi

A produkció sikerének kulcsa kétségtelenül a címszereplők kezében van: a két fiú roppant tehetséges, felveszik a versenyt a profi színészekkel. Mint Szurdi Miklós elárulta, a felnőtt színészek a próbák megkezdése után nem sokkal már egyenjogú partnerként kezelték a fiúkat.

A meglehetősen hosszú castingfolyamat során egyébként négy fiút választottak ki a két szerepre, mert kettős szereposztást terveztek, de a bemutatóhoz közeledve az alkotók úgy döntöttek, hogy a két fiú, Börcsök Olivér és Lehotai Miksa játéka annyira kitűnő, hogy minden előadásban ők szerepelnek. Bár valójában még sötétben és messziről sem hasonlítanak egymásra, roppant meggyőzően hitetik el a nézőkkel, hogy teljesen egyformák.


Börcsök Olivér

Különösen a nagyobb szerepet, Edwardot alakító Börcsök Olivér magaslik ki a produkcióból: főként játékban, mozgásban és táncban láthatunk kitűnő teljesítményt. Azok számára, akik egy ideje már figyelik az idén 15 esztendős Olivér színpadi pályafutását, ez persze nem volt meglepetés: a Vasvári Pál Gimnázium kilencedikes diákja tagja volt a Kozáry Ferenc színművész vezetésével működött Pathália színkörnek, és évek óta táncol Rovó Tamás táncstúdiójában, a MegaDance-ben is – a darab koreográfusa, Bakó Gábor alaposan ki is használja Olivér táncos előképzettségét a tánc- és akciójelenetekben. (A MegaDance 2013-as gálaműsoráról itt írtunk, de Olivért olvasóink megtalálhatják egy 2011-es írásunkban és videónkban is.)


Lehotai Miksa

Olivért már az első castingon felfedezték maguknak az alkotók, és még a színház sokat látott korrepetitora, Réti Anikó is meglepődött, hogy milyen könnyedén "leblattolt" egy olyan dalt a musicalből, amelynek kottáját akkor látta először.

Tom Canty szerepében Lehotai Miksát láthatjuk, aki szintén otthonosan mozog a színpadon. A 16 esztendős zalaegerszegi fiú öt éve énekel, és korábban négy színdarabban játszott, többek közt a Légy jó mindhaláligban alakította Nyilas Misit. A fehérvári színház színpadára se most lépett először: augusztusban a VIII. Országos Musicalkurzus gálaestjén is szerepelt, róla készült videókat pedig itt lehet látni.

A Kölcsey Ferenc Gimnázium kilencedikes diákja most egy időre magántanuló lett, a produkció miatt Székesfehérvárra költözött. Az ő szerepe valamivel kisebb, és neki nem jutnak olyan látványos akciójelenetek, mint Olivérnek. A színpadi praxisa ellenére ebben az előadásban még némi lámpaláz érződött rajta – kicsit mereven játszott, és inkább énektudását csillogtatta meg. Mint a Zalai Hírlapnak adott interjúban elmondta, színpadi pályára készül, bár még nem döntött az éneklés és a színház között.

Családi darabnak készült

Szurdi Miklós nagyon ért ahhoz, miként kell többrétegű produkciót létrehozni – egy történetet úgy elmesélni, hogy se a szülő ne érezze úgy, hogy csak elkísérte a csemetéjét egy mesejátékra, se a gyerek ne unja halálra magát egy olyan produkción, amely elsősorban felnőtteknek készült. Az olyan családi musicalekben, mint a Diótörő és Egérkirály vagy A dzsungel könyve mindenki megtalálhatta a neki szóló réteget, és nincs ez másként a Koldus és királyfi esetében sem. A gyerekeknek látványos mese, a felnőtteknek tanulságos történet arról, hogy bárki kerülhet hirtelen a hatalom csúcsára, de nagyon könnyű onnan a mélybe zuhanni is. És mindkét helyen elsősorban magára van utalva az ember.

Maguk az alkotók az éppen tíz évvel ezelőtt bemutatott, öt éven át műsoron lévő, és ugyancsak ősbemutatóként színre vitt Diótörő és Egérkirállyal vonnak párhuzamot – annak szövegkönyvét is Szurdi Miklós írta, és a produkció zenei vezetője akkor is Döme Zsolt volt. Szeretnék, ha a Koldus és királyfi legalább olyan sikeres lenne, mint az a legendás, a fehérvári közönség körében máig emlegetett produkció. Nos, bár a darab kétségtelenül nagy siker, akkora szériát várhatóan mégsem fog elérni, mégpedig elsősorban a zene miatt. A darabban egyszeri megnézés után nem sikerült slágergyanús dalt találni (a két sorral előttem ülő énektanár ismerősöm mesélte, hogy annak idején, amikor először látta a Diótörőt, hazafelé már több dalt is dúdolt belőle, a Koldus és királyfi 21 dalából pedig egyetlen dallamot sem tudott felidézni), és a "rockoperás" hangszerelés sem segít abban, hogy zeneileg is családi musicalként tekintsünk rá.

Az általam látott december végi, a premierhez még közeli előadásban még nem sikerült megtalálni az egészséges egyensúlyt a zene és az énekhang hangerejében – gyakorlatilag egy csomó dal szövegét nem is értettem az ötödik sorban. Természetesen jobban rögzülnének a köztudatban a dalok – és növelné a produkció népszerűségét -, ha a zenei anyagot előadás után hazavihetné az ember (történetesen épp a Koldus és királyfi után néhány nappal láttam egy másik ősbemutatót, a Száll az ének című Fenyő-musicalt, és annak zenéjét meg lehetett vásárolni a színházban, ahogy annak idején a Diótörő és Egérkirály, az Aida, a Hair vagy a Grease zenéjét is).

A sokszereplős, látványos, akciókban gazdag jelenetek, filmszerű megoldások is Szurdi specialitásai közé tartoznak. Rendezőként, a teátrum egykori igazgatójaként maximálisan ismeri és ki is használja a színház színpadtechnikájában rejlő lehetőségeket is, például a gyűrűs forgót, amelyen egyszerre két irányban tudnak forogni a díszletelemek, és beveti a süllyeszthető zenekari árkot is.

A Szlávik István által tervezett díszletet hófehér elemekből építették, ez vetítéssel lényegül át királyi palotává, külvárossá, fogadóvá és más helyszínekké. A vetítés roppant látványos – és nyilván költséghatékony – megoldás, de sokszor úgy éreztem magam, mintha szemüveg nélkül ültem volna be egy 3D-s mozira: szinte minden vetített kép életlen, ami érthető, hiszen térben kell bevetíteni a díszletet. Szerencsére a pergő cselekmény elvonja a figyelmet a díszletről.

Királyi szolgálatban


Miles Handon (Zöld Csaba) védelmezi
Edwardot

A történet annyira a két címszereplőre koncentrál, hogy rajtuk kívül igazából csak két szereplőt ismerhetünk meg alaposabban, az Edwardot segítő Miles Hendont, valamint a Tomot a királyi palotában támogató Jane Greyt, a királyfi menyasszonyát. Előbbit Zöld Csaba és Miller Zoltán felváltva játssza: Handon tűzön-vízen át védelmezi a királyfit, bár egy percig sem hiszi el neki, hogy ő valóban Edward lenne. Az általam látott előadásban Zöld Csaba játszott, remekül alakította az apai örökségétől és szerelmétől megfosztott profi katonát – Miller Zoltán pedig elmeséli a műsorfüzetben, hogy a szerep kedvéért akkor is karddal jár, ha éppen nincs színpadon, hogy minden mozdulata hiteles legyen. Pető Zsófia alakítja Lady Greyt, aki mintha megérezné, hogy Tom nem az igazi királyfi, ennek ellenére segíti abban, hogy eligazodjon a palota ügyes-bajos dolgaiban.


Jane Grey, a királyfi menyasszonya
Tomot gyámolítja

Miles Hendon testvérét, az őt vagyonából kiforgató és szerelmét elhappoló Hugh Handont Lábodi Ádám alakítja, Miles szerelmét, Edithet pedig Földes Eszter játssza. A rideg lord protectort Sághy Tamás, Tom részeges apját Egyed Attila, Tom anyját Váradi Eszter Sára alakítja. Több kis szerepben tűnik fel Kozáry Ferenc, Tűzkő Sándor pedig apró szerepet játszik ugyan, de emlékezetes poénnal. A produkciót kibővített tánckar és csoportos szereplők teszik még látványosabbá – őket Bakó Gábor koreográfus a tőle megszokott módon alaposan megdolgoztatja, hiszen a táncok mellett akciójelenetekben is bővelkedik a darab.

A Koldus és királyfit bérletszünetben játssza a színház; a jegyvásárlással érdemes sietni, mert hamar elkapkodják a jegyeket.




Kapcsolódó anyagok: