Nagyidai cigányok az „új” Nádasdy-kastélyban

2011. augusztus 01., 20:16 [fehervar.net] Sipos Bernadett, fotó: S. B., L. M., ExperiDance

A historizmus korának egyik legszebb magyar kastélya megújult külsővel és a világhírű ExperiDance társulat szabadtéri előadásával bűvölte el a nagyközönséget.

Gyönyörűen újították fel

Arany János hős „várvédőinek” táncjátékával nyitotta meg kapuit július 29-én a megújult Nádasdy-kastély. Román Sándor táncosainak előadásában láthatták az érdeklődők a Nagyidai cigányok című táncprodukciót a filmesek által is igen kedvelt, 1738-ban barokk stílusban emelt, majd 1876-ban Tudor-stílusban átépített kastélyban. A bemutató apropóját az épület külső rekonstrukciós munkálatainak befejezése adta.

A kastély állapota az utóbbi években igencsak megromlott, de a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 250 millió forintos pályázati támogatásának köszönhetően ismét régi fényében pompázik: kijavították, pótolták a homlokzatot ékesítő eredeti kődíszeket, rendbe hozták a csatornát, az erkélyt, a külső vízelvezető- és csatornarendszert és a tetőszerkezetet. Bár a belső lakószobák és termek még felújításra várnak, de biztató a jövőkép, ami a további terveket illeti, hiszen a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága hamarosan benyújtja pályázatát az Új Széchenyi Terv keretében a kastélyfűtés és a kastélypark tavának helyreállítására.

A várvédőknek találékonyságra
van szükségük
(A képen: Sátori Júlia, vezető táncos)

A környezeti adottságok és a hely szellemisége a táncszínház számára is különleges és stílusos helyszínt kölcsönzött.

– Gyönyörű ez a kastély! A társulattal többször léptünk fel már itt, szép emlékek fűznek hozzá! Szabadtéren táncolni, háttérben a kastéllyal, egészen egyedülálló élmény! – nyilatkozta a fehervar.net-nek Sátori Júlia, az ExperiDance egyik vezető táncosa. – Magánemberként, kirándulások alkalmával is gyakran látogatunk el hazai kastélyokhoz.

Az előadás alatt az égiek megkegyelmeztek a közönségnek, ám aki aznap este a kastély vendége volt, nemcsak egy felejthetetlen élménnyel, hanem számos szúnyogcsípéssel is gazdagodott. Mindennek ellenére azonban biztosan állíthatjuk, hogy a vérszívókon kívül a jövőben a látogatók hadával is számolnia kell majd a kastélynak!

Régi kastélyból újat

A bejárat is impozáns

A Nádasdy család korabeli angol és skót kastélyok mintájára épült nádasdladányi rezidenciája – az 1945-ben történt államosítás utáni különféle hasznosítást követően – 1993-ban került a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának vagyonkezelésébe.

Hasznosítási terve 1994-ben készült el, majd megkezdődött a felújítása. Elsőként mentesítették az épületet a gombafertőzéstől, felújították a tetőzetét, visszakerült helyére a kastély sarokbástyája, s megmentették a pusztulástól az Ősök csarnokának és a könyvtárnak díszes asztalosmunkáit.

Részlegesen helyreállították az ebédlőt, a nagy- és kis szalont, a biliárdszobát, megkezdődött a kastély termeinek korabeli bútorokkal való berendezése, s visszakerült eredeti helyére a Nádasdy család értékes könyv- és kép­gyűj­te­mé­nyének egy része is.

Néhány éve még így nézett ki a
Nádasdy-kastély

Tervezik a még hiányzó, a Nemzeti Múzeumban őrzött képek vissza­he­lye­zését, illetve a hiányzók pót­lá­sát is, valamint szeretnék befejezni a díszes könyvtár felújítását, s visszajuttatni az onnan elszármazott könyvek többségét.

Az épület és a hozzátartozó 25 hektáros park felújítására, fenntartására eddig mintegy 1,5 milliárd forintot költöttek. A kastély falai között Nádasdy Akadémia elnevezéssel a környezetvédelem és a művészetek támogatására szellemi műhelyt hozott létre és működtet a Nádasdy Alapítvány, amely az elmúlt években számos kulturális rendezvényt, szimpóziumot szervezett, kiállítást rendezett, és ezt a tevékenységét a jövőben is folytatja.

Az egyik szalon...

...egy másik lakrész...

...a könyvtár...

...és a zeneszoba

Nagyidai cigányok

Puch generális labanc serege Nagyida várát ostromolja. A vár kapitánya és katonái reménytelennek ítélik a helyzetet, kereket oldanak, csak Csóri vajdát és cigányait hagyják hátra az erődben. Csóri vajda először nem érti a történteket, ám eszes ember lévén gyorsan meglátja a kínálkozó lehetőséget a várkapitányi tisztben, és harcba hívja „seregét”.

Csóri vajdának kell megvédenie a várat
Ferdinánd serege ellen
(Patonai Norbert és Pintér Ágota Lotti)

Az ExperiDance Tánctársulat és a Nemzeti Táncszínház közös táncjátéka Arany János azonos című eposzából készült, amit Arany 1851-ben a forradalom és a szabadságharc hibáiról szatíraként írt egy XVI. századi történelmi anekdota alapján. Az anekdota szerint Perényi, a Szapolyai János király pártjához tartozó főúr cigányokkal védelmeztette Nagyida várát Ferdinánd serege ellen. A cigányok diadalmaskodtak volna, ha nem kiabálják a visszavonuló németek után: „szerencséjük, hogy elfogyott a puskapor, különben...”

Román Sándor rendező-koreográfus, az ExperiDance vezetője az Ezeregyév és a többi sikeres produkciót folytatva ebben a show-ban már nemcsak a magyar néptánc és a népzene motívumait használta fel, hanem a cigányfolklór elemeit is. A produkció sok humorral, költészettel, bravúros koreográfiával meséli el a találékony Csóri vajda történetét, aki cigányaival próbálja megvédeni Nagyida várát a labancok seregétől.