2018. november 18., vasárnap
Jenő

Legfrissebb a városban

Barátság mozi
 

Mit játszik a színház?

2012. június 03., 12:26 [fehervar.net] L. M.

Bár a Vörösmarty Színház még mindig nem hozta nyilvánosságra a következő évad bérletes repertoárját - annak ellenére, hogy már júniust írunk -, a napi sajtóból a nagyszínházi bemutatók várható sora azért összerakható.


Szikora János

Szikora János, a Vörösmarty Színház új igazgatója nemrég a TV2 Tények című műsorának adott interjút, és ott szóba került az évad első felének nagyszínházi műsorterve, június elsején pedig a Magyar Nemzetben jelent meg egy vele készült beszélgetés, ott az évad második feléről beszélt bővebben.

Jelenleg is folynak A dzsungel könyve próbái, amit nyár derekán mutat be a teátrum (a fehervar.net értesülése szerint valószínűleg nem az eredeti tervekben szereplő Városház téren, hanem a színházban): a Dés-Geszti-Békés szerzőhármas musicaljét Szurdi Miklós rendezi, Maugli szerepében Eszes Szabolcs és Horváth Gyula Antal látható, Akelát Juhász Illés, Bagirát Váradi Eszter Sára, Balut Egyed Attila, Sir Kánt Gerner Csaba, Kát Závodszky Noémi és Gulyás Hermann Sándor, Csilt Lábodi Ádám játssza. A darabot nem kell bemutatni a fehérvári nézőknek, legalábbis az idősebbeknek, hiszen Horváth Péter rendezésében az 1997/98-as évad legnagyobb sikere volt, hatalmas statisztériával, legendás szereposztásban - többek között Szomor György, Földes Tamás, Németh Attila, Kárpáti Norbert, Szabó Gyula, Fehér Adrienn bújt Kipling hőseinek bőrébe. A musical az új évad elejétől látható a teátrumban.

Ugyancsak az évad elejétől játssza a teátrum Ray Cooney Család ellen nincs orvosság című komédiáját, amelynek ma este lesz az előbemutatója. A könnyű, karácsony előtt játszódó, vidám nyárestékre kívánkozó komédiát Lendvai Zoltán állította színpadra, Egyed Attila, Hirtling István, Váradi Eszter Sára, Závodszky Noémi és Hernádi Szabolcs főszereplésével. A főhős, dr. David Mortimore fontos előadásra készül, amikor váratlanul betoppan egykori szeretője, akivel tizennyolc évvel ezelőtt szenvedélyes viszonyt folytatott, és magával hozza szerelmük gyümölcsét is, Leslie-t, aki szeretné végre megismerni az apját... Aki már láthatta a produkciót a bársonyszékes előadáson, tanúsíthatja, hogy igazán remek vígjáték született a teátrumban, borítékolható, hogy ősztől telt házak előtt fogják játszani.

Az évad harmadik bemutatója Herczeg Ferenc Bizánc című, 1904-ben íródott színműve lesz - a háromfelvonásos dráma egyetlen nap, 1453. május 29. története, ezen a napon foglalta el II. Mehmed oszmán szultán Konstantinápolyt, felszámolva ezzel az ezeréves Bizánci Birodalmat, a keleti kereszténység legfőbb központját. "A Bizánc egy korszak reprezentatív drámájává vált. Iskolás pontossággal minden a helyén van benne, a klasszikus tragédiák szabályai szerint. Egy napon játszódik le a dráma, figyelemre méltó tudatos szerkezettel, néhány ügyesen jellemzett drámai szereppel (Konstantin, Irene, Giovanni és Zinoba igen jól játszható szerepek), s a végkifejlet még a katarzis látszatát is kelti. De mégis másodlagos, csinált az egész dráma, hiányzik belőle az igazán átható gondolat, égő szenvedély" - írja a darabról az 1965-ben megjelent "Magyar irodalom története 1905-től 1919-ig" ötödik kötete. A darabot Bagó Bertalan rendezésében mutatja be a teátrum, és Kubik Anna egy áprilisi interjúban céloz rá, hogy talán játszik benne.

Az évad első fele Huszka Jenő Lili bárónő című operettjével zárul, Korcsmáros György rendezésében. "Kis cigaretta", "Tündérkirálynő, légy a párom", "Gyere, csókolj meg, tubicám" - ismert melódiák a szerző legnépszerűbb, legtöbbet játszott operettjéből, ami eddig valahogy elkerülte a fehérvári színpadot, csak vendégjáték formájában volt látható, de az is elég régen volt már. A történet szerint a nincstelenné vált Illésházy gróf szerelmes lesz kastélya új tulajdonosának lányába, Lili bárónőbe, aki körül egy félreértés folytán komornyikként "legyeskedhet". Hamarosan betoppan Illésházy régi szerelme, a színésznő Clarisse, majd Lili bárónő vőlegényjelöltje, Frédi is, aki azonnal szerelemre lobban a színésznő iránt - szakítások és egymásra találások sora vezet el a boldog végkifejletig.

Az évad második felében Bagó Bertalan újrarendezi Schiller Don Carlos című drámáját, amelyet eredetileg az Új Színházban mutattak be tavaly novemberben. Posa márkit Cserhalmi György, Fülöp királyt Gáspár Sándor alakítja majd, a többi szerepet fehérvári színészek veszik át. Don Carlos a darab 1787-es megjelenése óta a szabadság és az önkényuralom elleni lázadás szimbólumává vált. A drámai költemény központi figurája nem a boldogtalanul szerelmes ifjú címszereplő, hanem Posa márki, az önfeláldozó, szolgálatkész jóbarát, az elvakult idealista és az öregedő Fülöp király, aki hatalmától megmerevedve és kétségeitől tébolyultan, magányosan ül trónján, féltékenyen óvja koronáját és feleségét még saját fiától is.

Szikora János pályázatában hangsúlyos helyet foglalnak el a regényekből készülő színpadi adaptációk, amelyek közül Závada Pál műve, a Jadviga párnája lesz az első, Hargitai Iván rendezésében, Ónodi eszter, Gáspár Sándor és Takács Kati főszereplésével . A megcsalt, de megbocsátó, a politikában is esendő Osztatni Ondris és szépséges felesége, Jadviga története talán nem is annyira a regényből, hanem a 2000-ben készült filmváltozatból lett ismert. Szerelem, kiszolgáltatottság, árulás és a huszadik század végzetszerűségei irányítják a szereplők sorsát egy magyarországi szlovák közösségben.

Opera ritkán szerepel a Vörösmarty Színház színpadán, most azonban ez is lesz: Rossini vígoperája, A sevillai borbély is szerepel Szikora János erre az évadra vonatkozó terveiben, Gulyás Dénes rendezésében. Almaviva gróf és a furfangos Figaro egy későbbi kalandját, a Figaro házasságát pár éve láthatta a teátrum közönsége prózai és operaváltozatban is, most az előzményeket ismerhetjük meg a legenda szerint 13 nap alatt íródott operából. Almaviva gróf Sevillában meglátja a szépséges Rosinát, és azonnal beleszeret. De nem könnyű a lány közelébe férkőznie, mert Rosinát - vagy inkább annak tekintélyes hozományát - öreg gyámja, Bartolo doktor őrzi a házában. Szerencsére a gróf összetalálkozik Figaróval, a ravasz sevillai borbéllyal, aki remek tanácsokat ad neki.

A kamaraszínházi bemutatókról még nem érkezett hír, ahogy arról sem, mi marad műsoron az idei repertoárból. De aki figyelemmel kíséri a színház honlapját és Facebook-oldalát, láthatja, hogy ezekben a hetekben szinte minden darabból, még a roppant sikeres Ózból is búcsúelőadást tartott-tart a teátrum. Június 6-án lesz például A csárdáskirálynő búcsúelőadása, és ennek kapcsán felmerül a kérdés, volt-e értelme színpadra állítani egy ilyen költséges produkciót, ha mindössze 22 előadást játszottak belőle? Az operett és a musical az egyik legdrágább műfaj, és bár nyereséges nem nagyon lehet, a színház fenntartója valószínűleg akkor nem érzi kidobott pénznek a produkcióra fordított összeget, ha az legalább két évadon át műsoron marad, és sokan kíváncsiak rá. Budapesti példákat természetesen nem érdemes hozni, de például a Győri Nemzeti Színház 2009-ben mutatta be a Csárdáskirálynőt, és a sikerre való tekintettel még a most következő évadban is műsoron tartja, ahogy a Veszprémi Petőfi Színház is a Csókos asszonyt vagy a Marica grófnőt - előbbit a 2010/11-es évadban, utóbbit az idei évadban mutatták be.

Kapcsolódó anyagok: