2013. október 05., 22:07 [fehervar.net] L. M., fotó: Mudra László
Vagy a hatodikon. Attól függően, hogy a kapuhoz fölvezető lépcsősort is számítja-e az ember. Paul számítja, Corie nem, és hamarosan kiderül, nem ez az egyetlen különbség közöttük.
Neil Simon Mezítláb a parkban című vígjátékát mutatta be október 4-én a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház, Lendvai Zoltán rendezésében, Tőkés Nikoletta, Gulyás Hermann Sándor, Vándor Éva és Kiss Attila főszereplésével. A történet szerint Corie és a Paul fiatal házasok, most kezdi közös életüket, ám amikor egy hideg februári napon beköltöznek ötödik emeleti, lift és egyelőre fűtés és berendezés nélküli lakásukba, egymás különböző életstílusa mellett meg kell küzdeniük Corie magányosan élő, minden lében kanál mamájával is. És a különös, nőcsábász középkorú szomszéddal is. Corie fejében megszületik a nagy ötlet: magányos mamáját össze kell boronálni ezzel a vagány szomszéddal, így két legyet ütnek egy csapásra. Ebből a célból egy görbe estét töltenek négyesben egy különleges vendéglőben. Az ifjú asszony terve azonban csak félig sikerül: a mama a szomszédnál tölti az éjszakát, a fiatal házasok azonban csúnyán összevesznek, ezért Corie kizárja Pault a hálószobából...
Az ötletes játéktér is Lendvai Zoltán munkája
A vita során kiderül, hogy szinte semmi közös nincs bennük: a folyamatosan pörgő Corie bohém módon, carpe diem jelleggel éli az életét, és ha úgy hozza a kedve, akár mezítláb is szaladgál a Centrál Parkban télvíz idején. Pillanatnyi szeszélytől vezérelve az eredetileg kibérelni szándékozott harmadik emeleti lakás helyett inkább az ötödikre költözik be, egy olyan kicsi lakásba, amelyről még a telefonszerelő is megállapítja, hogy ennél kisebb már nincs is. Éppen ezért fürdőkád sem fér a fürdőszobába, pedig Paul fürdeni szeret, és nem zuhanyozni... Az ügyvédként dolgozó Paul ugyanis végtelenül pedáns, mindent háromszor megfontol, és még a pizsamáját is élre vasalva, begombolva, vállfán tartja. Corie be is vallja, hogy a megismerkedésük idején azt hitte, nyakkendőben alszik, mert sose látta öltöny nélkül. Tulajdonképpen rejtély, hogy két ennyire különböző ember miként szerethetett egymásba, mindenesetre az élet máris próbatétel elé állította a házasságukat.
Neil Simont műsorra tűzni minden színház számára biztos sikert jelent: az amerikai dráma- és forgatókönyvíró több mint harminc színdarabot írt, többször jelölték Oscar- és Tony-díjra, mint bármely másik szerzőt. Karrierjét rádió- és tévésorozatokkal kezdte a negyvenes évek végén. Első darabjait az ötvenes években írta, s hamar felfigyelt rá a szakma. A Broadway-n 1961-ben mutatkozott be, pályája innentől töretlenül ívelt felfelé. A Mezítláb a parkban első darabjainak egyike volt, ezt olyan további sikerdarabok követték, mint a Furcsa pár, az Édeskettes hármasban vagy a Hölgyem, Isten áldja! Történetei a Mezítláb a parkban is sokszor önéletrajzi ihletésűek, kedvelt helyszíne a New York-i munkásosztálybeli környezet, ahol maga is felnőtt.
Az ember hajlamos azt hinni, hogy Neil Simon darabjai önjáróak, és bármely rendező sikerre tudja vinni, pedig ez nem feltétlenül igaz, legalábbis a rendezők szerint (jó) vígjátékot rendezni a legnehezebb a színházi műfajok közül. Lendvai Zoltánnál azonban jó kezekben vannak a vígjátékok is: aki látta őt munka közben, tudja, hogy semmit nem bíz a véletlenre, hihetetlen alapossággal dolgozza ki azokat az apró részleteket, amelyek működtetik a vígjátékokat. Szó szerint "kicentiz" minden egyes mozdulatot, gesztust; pontosan kiszámítja a dialógusokat is, hogy a poénok a lehető legjobban üljenek. A nyáron a Városmajori Szabadtéri Színpad előadásai közül a közönségdíjat az általa rendezett Család ellen nincs orvosság (Vörösmarty Színház) nyerte, a második helyet pedig ugyancsak egy Lendvai-rendezés, a Black Comedy (Móricz Zsigmond Színház) szerezte meg. Keresett és népszerű rendező, főként vidéki teátrumokban dolgozik, elsősorban vígjátékok és zenés darabok rendezésére kérik fel.
A darab női főszereplője, Tőkés Nikoletta remekül hozza a csapongó, szeszélyes, csinos, végtelenül szerelmes ifjú feleséget, aki a férje mellett tárgyakért, vagy épp az apró, alaposan túlárazott bérlakásért is képes rajongani. Egy picit talán túl harsány, vagy inkább túl hangos, legalábbis a többi szereplőhöz képest. A férjét játszó Gulyás Hermann Sándor a teátrum új "szerzeménye", korábban évekig a zalaegerszegi társulat vezető művésze, azt megelőzően pedig a Vörösmarty Színház társulatának tagja volt. A Bartókban ez az első főszerepe, amelyet a rá jellemző profizmussal játszott el, és azonnal elhittük neki a végtelenül vonalas, ifjú ügyvédet, aki mindenáron bizonyítani akar a munkahelyén, és meg akar felelni felesége elvárásainak is. Vándor Éva a csapat legtapasztaltabb művésze, hibátlan a játéka, a kissé bohém és bevállalós "mama" alakjának megformálása, színpadi beszéde pedig példaértékű. Kiss Attila telitalálat volt a középkorú, rámenős nőcsábász szerepére, aki a sármját elsősorban szövegelésének köszönheti.
A premier hosszú vastapssal, hangos tetszésnyilvánítással zárult, ez valószínűleg így lesz a további előadásokon is. Szórakoztató, keserédes, ugyanakkor vidám a történet, amelyről a nézők azzal a tanulsággal mennek haza, hogy az élethez szükség van némi bolondságra néha le kell vetni a nyakkendőt, és adott esetben a cipőt is, hogy járjunk egyet mezítláb a parkban.
Kapcsolódó anyagok: