2018. november 15., csütörtök
Albert, Lipót

Legfrissebb a városban

Barátság mozi
 

Kezdő házasok az ötödiken

2013. október 05., 22:07 [fehervar.net] L. M., fotó: Mudra László

Vagy a hatodikon. Attól függően, hogy a kapuhoz fölvezető lépcsősort is számítja-e az ember. Paul számítja, Corie nem, és hamarosan kiderül, nem ez az egyetlen különbség közöttük.

Neil Simon Mezítláb a parkban című vígjátékát mutatta be október 4-én a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház, Lendvai Zoltán rendezésében, Tőkés Nikoletta, Gulyás Hermann Sándor, Vándor Éva és Kiss Attila főszereplésével. A történet szerint Corie és a Paul fiatal házasok, most kezdi közös életüket, ám amikor egy hideg februári napon beköltöznek ötödik emeleti, lift és – egyelőre – fűtés és berendezés nélküli lakásukba, egymás különböző életstílusa mellett meg kell küzdeniük Corie magányosan élő, minden lében kanál mamájával is. És a különös, nőcsábász középkorú szomszéddal is. Corie fejében megszületik a nagy ötlet: magányos mamáját össze kell boronálni ezzel a vagány szomszéddal, így két legyet ütnek egy csapásra. Ebből a célból egy görbe estét töltenek négyesben egy különleges vendéglőben. Az ifjú asszony terve azonban csak félig sikerül: a mama a szomszédnál tölti az éjszakát, a fiatal házasok azonban csúnyán összevesznek, ezért Corie kizárja Pault a hálószobából...


Az ötletes játéktér is Lendvai Zoltán munkája


A vita során kiderül, hogy szinte semmi közös nincs bennük: a folyamatosan pörgő Corie bohém módon, carpe diem jelleggel éli az életét, és ha úgy hozza a kedve, akár mezítláb is szaladgál a Centrál Parkban télvíz idején. Pillanatnyi szeszélytől vezérelve az eredetileg kibérelni szándékozott harmadik emeleti lakás helyett inkább az ötödikre költözik be, egy olyan kicsi lakásba, amelyről még a telefonszerelő is megállapítja, hogy ennél kisebb már nincs is. Éppen ezért fürdőkád sem fér a fürdőszobába, pedig Paul fürdeni szeret, és nem zuhanyozni... Az ügyvédként dolgozó Paul ugyanis végtelenül pedáns, mindent háromszor megfontol, és még a pizsamáját is élre vasalva, begombolva, vállfán tartja. Corie be is vallja, hogy a megismerkedésük idején azt hitte, nyakkendőben alszik, mert sose látta öltöny nélkül. Tulajdonképpen rejtély, hogy két ennyire különböző ember miként szerethetett egymásba, mindenesetre az élet máris próbatétel elé állította a házasságukat.

Neil Simont műsorra tűzni minden színház számára biztos sikert jelent: az amerikai dráma- és forgatókönyvíró több mint harminc színdarabot írt, többször jelölték Oscar- és Tony-díjra, mint bármely másik szerzőt. Karrierjét rádió- és tévésorozatokkal kezdte a negyvenes évek végén. Első darabjait az ötvenes években írta, s hamar felfigyelt rá a szakma. A Broadway-n 1961-ben mutatkozott be, pályája innentől töretlenül ívelt felfelé. A Mezítláb a parkban első darabjainak egyike volt, ezt olyan további sikerdarabok követték, mint a Furcsa pár, az Édeskettes hármasban vagy a Hölgyem, Isten áldja! Történetei – a Mezítláb a parkban is – sokszor önéletrajzi ihletésűek, kedvelt helyszíne a New York-i munkásosztálybeli környezet, ahol maga is felnőtt.

Az ember hajlamos azt hinni, hogy Neil Simon darabjai önjáróak, és bármely rendező sikerre tudja vinni, pedig ez nem feltétlenül igaz, legalábbis a rendezők szerint (jó) vígjátékot rendezni a legnehezebb a színházi műfajok közül. Lendvai Zoltánnál azonban jó kezekben vannak a vígjátékok is: aki látta őt munka közben, tudja, hogy semmit nem bíz a véletlenre, hihetetlen alapossággal dolgozza ki azokat az apró részleteket, amelyek működtetik a vígjátékokat. Szó szerint "kicentiz" minden egyes mozdulatot, gesztust; pontosan kiszámítja a dialógusokat is, hogy a poénok a lehető legjobban üljenek. A nyáron a Városmajori Szabadtéri Színpad előadásai közül a közönségdíjat az általa rendezett Család ellen nincs orvosság (Vörösmarty Színház) nyerte, a második helyet pedig ugyancsak egy Lendvai-rendezés, a Black Comedy (Móricz Zsigmond Színház) szerezte meg. Keresett és népszerű rendező, főként vidéki teátrumokban dolgozik, elsősorban vígjátékok és zenés darabok rendezésére kérik fel.

A darab női főszereplője, Tőkés Nikoletta remekül hozza a csapongó, szeszélyes, csinos, végtelenül szerelmes ifjú feleséget, aki a férje mellett tárgyakért, vagy épp az apró, alaposan túlárazott bérlakásért is képes rajongani. Egy picit talán túl harsány, vagy inkább túl hangos, legalábbis a többi szereplőhöz képest. A férjét játszó Gulyás Hermann Sándor a teátrum új "szerzeménye", korábban évekig a zalaegerszegi társulat vezető művésze, azt megelőzően pedig a Vörösmarty Színház társulatának tagja volt. A Bartókban ez az első főszerepe, amelyet a rá jellemző profizmussal játszott el, és azonnal elhittük neki a végtelenül vonalas, ifjú ügyvédet, aki mindenáron bizonyítani akar a munkahelyén, és meg akar felelni felesége elvárásainak is. Vándor Éva a csapat legtapasztaltabb művésze, hibátlan a játéka, a kissé bohém és bevállalós "mama" alakjának megformálása, színpadi beszéde pedig példaértékű. Kiss Attila telitalálat volt a középkorú, rámenős nőcsábász szerepére, aki a sármját elsősorban szövegelésének köszönheti.

A premier hosszú vastapssal, hangos tetszésnyilvánítással zárult, ez valószínűleg így lesz a további előadásokon is. Szórakoztató, keserédes, ugyanakkor vidám a történet, amelyről a nézők azzal a tanulsággal mennek haza, hogy az élethez szükség van némi bolondságra – néha le kell vetni a nyakkendőt, és adott esetben a cipőt is, hogy járjunk egyet mezítláb a parkban.

Kapcsolódó anyagok: