Fehérváron családi ház eladó
2017. június 23., péntek
Zoltán, Szidónia

Legfrissebb a fórumban

Aida musical

Pikk: Évvégi mindenjót kíván az IORO képviseletében is, Pikk :)   »  
(péntek, 16:55)

Filmek: mozi és tévé

Miklós: Nahát, a "mi" Orsink nyerte meg a Barátság mozi játékán a bérletet, gratulálok! :)   »  
(csütörtök, 21:10)

Színház és színjátszás

zoli4: No, megtöröm a csendet! Tegnap voltam 3:1 a szerelem javára előadáson. Mondjuk lehetett volna o...   »  
(szombat, 17:55)

Legfrissebb a városban

Barátság mozi
 

Igazgató kerestetik

2012. április 19., 22:05 [fehervar.net] L. M.

Az elpártolt nézők visszahódítása, a fiatalok megnyerése, a kooperáció és koprodukció voltak azok a leggyakoribb kifejezések, amelyet a tíz igazgatójelölt használt a meghallgatáson. Színházigazgatói casting, harmadik kör.

A Vörösmarty Színház közalkalmazottai ma hallgatták meg az igazgatói posztra pályázók elképzeléseit a teátrumban. Mint arról már beszámoltunk, a februárban ismételten kiírt pályázatra Bata János színművész, Kamondi Zoltán rendező, Kárpáti Norbert színművész, Kuna Károly színművész, Mihályi Győző színművész, Réthly Attila rendező, Romvári Gergely rendező, díszlettervező, Seregi Zoltán rendező, Szikora János rendező és a színházat jelenleg megbízott igazgatóként irányító Quintus Konrád színművész jelentkezett.


Bata János

A meghallgatás előtti napokban több színművész és színházi dolgozó is elárulta a fehervar.net-nek, hogy már teljesen belefásultak a fehérvári teátrum körül egy éve folyó hercehurcába: amikor a fenntartó önkormányzat tavaly áprilisban visszavonta Vasvári Csaba igazgatói megbízását, mindenki azt hitte, a város vezetésének határozott elképzelése van a színház további sorsát illetően. Az eltelt egy esztendő azonban rácáfolt erre, és az igazgatói pályáztatásnak is már harmadszor rugaszkodott neki az önkormányzat. Talán az említett fásultságnak tudható be, hogy a meghallgatás mérsékelt érdeklődés mellett zajlott: a színház 119 fős közalkalmazotti gárdájából mintegy harmincan voltak jelen.

A második körrel ellentétben most a színházi meghallgatás volt korábban, az önkormányzat által felkért szakmai előkészítő bizottság májusban hallgatja meg a jelentkezőket. A Humán Közszolgálati Szakbizottság képviseletében azonban Földi Zoltán elnök és Deák Lajosné képviselő már most megismerkedett a pályázókkal, akik névsor szerint álltak a társulat elé.

Bata János a legfontosabb célnak a drasztikus nézőszámcsökkenés megállítását nevezte, célul pedig a 75 ezres nézőszámot tűzte ki. Mint mondta, "felvállalja" a teátrumot jelenleg irányító Quintus Konrádot és Szabó Károly operatív igazgatót - utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy nincs is más választása, mert Szabó kinevezése öt évre szól. Kettejük között a mérleg nyelvének szerepét kívánja betölteni, és hangsúlyozottan politikamentes színházat kíván megvalósítani.


Kamondi Zoltán

Kamondi Zoltán új, egységes rendszerben képzeli el a teátrum művészeti, gazdasági és marketing vezetését, és újfajta kapcsolatot kíván kiépíteni a közönséggel. Multimédiás színházat tervez: nemcsak statikus, hanem mozgó és interaktív háttérvetítéseket is alkalmazna a színpadképekben. A nézőszámnövelést összművészeti program segítségével valósítaná meg, ami új közönségrétegeket vonzana be a színházba. Radikális átszervezést tervez, főként a vezetésben: a már említett egységes rendszert igazgatótanács fogná össze. Hangsúlyozta, hogy erősnek érzi a jelenlegi társulatot, és nem hisz a vendégszínészek használatában, főleg nem úgy, ahogy azt a fehérvári teátrum mostanában teszi, amikor is főszerepekre hív vendégeket, a saját színészeit pedig a háttérben "csuklóztatja". Fontos célnak nevezte, hogy a pénzt a produkciókra költsék. Koprodukciókat kíván megvalósítani más színházakkal, és pályázatához konkrét szándéknyilatkozatokat is csatolt három budapesti társulattól, akikkel együtt kíván működni, nevezetesen a Katona József Színházzal, Pintér Béla és Társulatával, valamint az Orlai Produkciós Irodával. Rendezőként olyan neveket említett, mint Novák Eszter, Török Ferenc vagy Hajdu Szabolcs.


Kárpáti Norbert

Kárpáti Norbert nem tartja sikeresnek a mostani Vörösmarty Színházat: emlékeztetett rá, hogy a korábbi 10 ezres bérletszám mostanra 7 ezerre csökkent, és ez nem írható pusztán a gazdasági válság hatására, hiszen az elmúlt években például Kaposváron, Győrben vagy a Budapesti Operettszínházban is sikerült növelni a bérletszámot. A növekedés kulcsának az innovációt nevezte: művészileg és marketing tekintetében is meg kell újítani a színházat. Véleménye szerint, amikor ő ebben a színházban dolgozott, kiszolgálták a közönséget, most viszont önmegvalósítás zajlik. Kihasználatlannak látja az épületet, emellett a város lehetőségeit is.

Kuna Károly rövidre fogta mondandóját: megismételte a korábbi meghallgatáson elhangzott vezérgondolatát, miszerint legfontosabb célja embernek maradni a falak között, és azt is hangsúlyozta, hogy egy színházban minden tekintetben fontos a vezető személyisége. Szeretné mielőbb felszámolni a rengeteg belső problémát, de ezek mibenlétét a sajtó jelenléte miatt nem kívánta részletezni.


Mihályi Győző

Mihályi Győző hangsúlyozta, hogy tizenkét évig játszott vidéki teátrumokban, és a budapesti József Attila Színházat is ilyennek érezte, mert a belvárostól távol szinte vidéki színházként működött. Ezért is mert belevágni a pályázatba, ami egyébként alulról jövő kezdeményezés volt, és Léner András rendezővel közösen fogalmazta meg elképzeléseit. Arról is beszélt, hogy egykori szakszervezeti vezetőként pontosan átérzi a fehérvári teátrumban dolgozók jelenlegi helyzetét, amin mielőbb változtatni kell. Léner Andrással a "Mester és tanítványa" gondolat mentén szerveznék a színház munkáját, így egykori tanáraikat, Szinetár Miklóst és Huszti Pétert is bevonnák abba. A sokrétű fehérvári közönségnek sokszínű, a jelenleginél populárisabb színházat kínálnának, európai színvonalon, az arányok helyes megtalálásával.

A meghívóban még anonim pályázóként szereplő Quintus Konrád mindössze annyit mondott, hogy pályázata a régi, azt csupán a következő évadra műsortervével egészítette ki, és továbbra is igényes munkát kíván megvalósítani, igényes alkotókkal.


Romvári Gergely

Romvári Gergely párhuzamot vont egy hasonló lélekszámú és adottságú várossal, Kecskeméttel, amelynek színháza szintén három játszóhellyel rendelkezik, de évente 12 produkciót mutat be és másik tizenkettőt játszik tovább. Véleménye szerint Fehérváron is illő lenne évente 400-450 előadást játszani, legalább húsz produkcióval. "A városnak a jelek szerint nem sikerült megbarátkoznia a gondolattal, hogy van egy színháza, és abban társulat működik" - mondta a rendező, aki egyébként díszlet­ter­ve­ző­ként is dolgozik, Fehérváron legutóbb a Két összeillő ember díszletét tervezte. A többi jelentkezőhöz hasonlóan ő is az elpártolt nézőket szeretné visszacsábítani, és az egészen fiatalokat megfogni, például bábelőadásokkal is. Operát is játszana, természetesen nem a prózai társulattal - utóbbiakat inkább az operettekbe kívánja bevonni. Bevallottan zenemániás - ezért is végzett zenés rendezői szakon -, és nagyon fontosnak nevezte a hungarikumnak tekintett operetteket, elsősorban Kálmán Imre és Lehár Ferenc műveit, és szerinte musicalt is játszani kell.  "Színházat úgy érdemes csinálni, ha széles közönségréteget talál el" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a közönség nevelhető, és nem kíván az igények alá lőni, ahogy a kereskedelmi televíziókban teszik.


Réthly Attila

Réthly Attila művészeti tanácsot állítana a színház élére, ennek tagjai Miklósa Erika operaénekes, Lőrinczy György producer és testvére, Lőrinczy Attila író, műfordító, dramaturg lennének, negyedik tagként pedig Quintus Konrádot vonnák be a munkába. Nyitott szellemű társulatot képzel el, "A párbeszéd színházát", ahogy ő fogalmazott. Koprodukciókat hozna létre olyan színházakkal, mint a Magyar Állami Operaház, a Budapesti Operettszínház és a Művészetek Palotája. A kőszínházi évad mellett nyári színházi fesztiválban is gondolkodik, könnyűzenei produkciókat is hozna a városba a VOLT Fesztiválról és a Balaton Soundról. A műsortervben a lehető legszélesebb műfaji skálát valósítaná meg, a Pelikán Kamaraszínházban a független színházak mintájára működő mobil játszóteret alakítana ki, és új kommunikációs formákat, például osztályterem színházat is megvalósítana, hogy minél közelebb vigye a színházat a fiatalokhoz.


Seregi Zoltán

Seregi Zoltán az ismerkedés évadjának tekintené az előttünk álló évadot, amikor kvázi ügyvezetőként működne, hiszen egy más által készített évadot kellene levezényelnie. Aztán a következő évadban már a saját, nemzeti és polgári hagyományokon alapuló népszínházát valósítaná meg. "Közérthető művészet és nemes szórakoztatás" - fogalmazta meg tömören az elképzeléseit. A stúdiószínpad az új magyar dráma otthona lenne, évadonként két bemutatóval, a nagyszínpadon pedig három tagozat működne: dráma, tánc és opera. Új szisztémát, rugalmas produkciós játékrendet vezetne be: minden produkciónak lenne egy gazdája, aki minden információt kézben tart. Természetesen ő is célul tűzte ki a közönség visszacsábítását a színházba, amelyet idővel nemzeti színházi rangra szeretne emelni. "Színházi szakközépiskolát" hozna létre a városban, ahol az OKJ-s színészképzés mellett háttérmunkásokat is "nevelnének", elsősorban a teátrum számára.


Szikora János

Szikora János szerint minden híreszteléssel ellentétben nincs még lefutva a pályázat, ezért is nyújtotta be a dolgozatát. "A társulat véleményének súlya van" - hangsúlyozta, és egy külföldi példával is szolgált, hogy miként tud kiállni egy társulat egy szerintük alkalmatlan vezetővel szemben. Beszélt arról is, hogy korábbi színházvezetéseire ráment két házassága, ezért egyedül már nem is mert volna belevágni egy újabba, de rátalált Bagó Bertalanra és Hargitai Ivánra, akikkel közösen dolgozták ki elképzeléseiket. Hangsúlyozottan nem drámákban, hanem történetmesélésben gondolkodnak, ezért regényekből is készítenének színpadi adaptációkat.

Az elhangzottakat értékelve a közalkalmazottak az urnához járultak, és szavaztak: Kuna Károly 9, Bata János, Mihályi Győző és Szikora János 3-3, Romvári Gergely 2, Seregi Zoltán, Réthly Attila és Quintus Konrád 1-1 szavazatot kapott, Kárpáti Norbert és Kamondi Zoltán egyet sem, hatan pedig üresen dobták be a szavazólapot.

A pályamunkákat május elején szakmai előkészítő bizottság értékeli és véleményezi, és természetesen meg is hallgatja a jelentkezőket. Székesfehérvár közgyűlése várhatóan szintén májusban tárgyal a pályázatokról: amennyiben a pályázati eljárás érvényes és eredményes lesz, augusztus elsejétől lehet új vezetője a teátrumnak. Az új igazgató megválasztásáig az intézményt Quintus Konrád vezeti, ő készítette el a következő színházi évad műsortervét is.


Kuna Károly

Quintus Konrád


Gyülekeznek a jelöltek
  

A "castingot" Juhász Illés, a színház
közalkalmazotti tanácsának elnöke vezette

Kapcsolódó anyagok: