2013. március 16., 09:14 [fehervar.net] L. M. - belső fotók: Simon Ági
Idestova húsz éve lóg lakat a Fekete Sas Szállón, amely 1848-ban a forradalom fehérvári központja volt: Boross Mihály író, politikus által a "fiatalság gyűldéjének" nevezett szálló kávéháza a reformkori mozgalmak idején a pesti Pilvaxhoz hasonló szerepet játszott.
Az 1848-as események
emléktáblája
Egy nappal a pesti események kirobbanása után, 1848. március 16-án a Fekete Sasban tartottak ujjongó hangulatú gyűlést a város forradalmat pártoló polgárai, akik itt hallhatták először a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Az eseményt emléktábla is megörökíti az épület falán: Nagy Benedek szobrászművész 1992-ben felavatott emléktáblájánál minden év március 15-én koszorúzást tart a város és a megye önkormányzata, de a fehérváriak többsége nem is tudja, miként néz ki belülről az épület.
Az 1693-ban megnyílt Fekete Sas fogadó eredetileg az Oskola utcában működött, és 1751-55 között települt át mostani helyére, az Ady Endre utca 7. szám alatti épületbe tudjuk meg Kovács Eleonóra városi főlevéltáros A fehérvári vendéglátás múltjából című, 2006-ban készült tanulmányából. A barokk stílusú házat 1820 körül építették át a ma ismert klasszicista épületté: az alsó szinten étterem és kávéház működött, a belső udvar télikertül szolgált, az épület mögött pedig kerthelyiséget alakítottak ki. Az emeleten és a tetőtérben 18 szoba állt a szállóvendégek rendelkezésére.
Az egykor elegáns belső ma már
csak nyomokban lelhető fel
A Fekete Sas szükség esetén helyettesítette a színházteremként rendszeresen funkcionáló Pelikán fogadót is. Így 1842-ben, egy évig, míg a Pelikán színházterme helyre nem állt, a Fekete Sas vette át szerepét
A Fekete Sas Szálló kedvelt és népszerű hely volt, színvonalát is sokáig tartotta. Az első világháború előtt, s még azt követően sem volt probléma a szálló, az étterem és a kávéház színvonalával, sőt, kimondottan divatos helynek számított: sok egyesület tartott itt összejövetelt, farsangi bált. 1937-ben azonban már nem felelt meg elvárásoknak, így akkortól csak a fogadó elnevezésre lett jogosult. 1952-es államosítása után a Fejér Megyei Vendéglátóipari Vállalaté lett, 1972-től a Honvédelmi Minisztérium kezelte, és 1990-ig az MHSZ megyei szervezetének székháza volt, azóta áll üresen. 2004-ben a város tulajdonába került, és többször írtak ki rá értékesítési pályázatot, de az épület még mindig várja sorsának jobbra fordulását.
Kovács Eleonóra szerint a legszerencsésebb az lenne, ha az épület eredeti funkcióját kapná vissza, és ismét bekapcsolódna a belvárosi vendéglátásba. Ezt a véleményt osztja Igari Antal megyei főépítész is, aki városunkban műemléki felújítási terveiről ismert, hiszen több mint két évtizeden át foglalkozott Fehérvár építésügyeivel.
Az emeletre vezető lépcső korlátja
Az épület adottságai lehetővé tennék, hogy akár 25-30 szobával működjön a szálloda mondta el a fehervar.net-nek Igari Antal. Nagy problémát jelentene viszont az, hogy a jelenlegi szabályok szerint lehetőleg saját telken kell megoldani a gépkocsik parkolását, ami itt gyakorlatilag lehetetlen. Ráadásul manapság már szinte elvárás egy szállodával szemben, hogy úszómedencével és wellness-részleggel rendelkezzen, ami szintén nehezen lenne kivitelezhető. De itt talán nincs is rá igény: egy megfizethető árakkal dolgozó, patinás szállodát, a fehérváriak számára is vonzó belvárosi kávéházat és éttermet könnyű lenne vendégekkel megtölteni tette hozzá a főépítész, aki eloszlatta azt a tévhitet is, hogy a szigorú műemlékvédelmi szabályok miatt lenne nehéz az épület felújítása. Mint mondta, a szabályok betartása mellett is mód van a legkorszerűbb épületgépészet pl. klímaberendezés, lift, energiatakarékos világítás és fűtés beépítésére és az épület akadálymentesítésére, akármilyen funkciót is kap az egykori szálló.
A békebeli kávéházi hangulatot szeretné visszahozni a Fekete Sasba az a polgári kezdeményezés, amelynek dr. Gergely Anna történész az egyik vezetője.
Kivirágzik-e valaha a patinás épület?
Ez a növény, sajnos, belül hajt...
Bejegyzés előtt áll az a civil szervezet, amelynek megalakulását Fontana Eszter lipcsei zenetudós, a ház egykori tulajdonosának, Grosz Bernátnak a leszármazottja kezdeményezte mesélte a szerveződés kezdeteiről a történész. A szervezet uniós pályázatokon szeretné megszerezni az épület felújításhoz szükséges összeget, és olyan funkciókat adna az egykori szállónak, amelyek megtermelnék a működtetés költségeit.
A Fekete Sast összművészeti jelleggel működtetnénk: a földszinti kávéház helyet adna koncerteknek, pódiumelőadásoknak, irodalmi esteknek, kiállításoknak, az emeleti szobákban pedig többek között kiadható műtermeket és várostörténeti múzeumot alakítanánk ki mondta Gergely Anna. Máris nagyon sok neves fehérvárit tudunk a sorainkban: az elsők között Kovács Péter és Kovalovszky Márta művészettörténészek és F. Petres Éva régész csatlakozott hozzánk, de említhetem Siklósi Gyula régészt vagy Smohay Andrást, az Egyházmegyei Múzeum igazgatóját is, és Cser-Palkovics András polgármester is a támogatásáról biztosított bennünket. Fiatal képzőművészeket, például Varga Gábor Farkast és Simon Ágnest is megnyertünk a nemes ügy számára, és további fiatalokra is számítunk terveink megvalósításához. Szeretnénk átadni a stafétabotot annak az értelmiségi ifjúságnak, akik részben már Európában dolgoznak: olyan műhelymunkát képzelünk el, amelynek egyik gyümölcse lenne a Fekete Sas felújítása és élettel való megtöltése.
![]() |
![]() |
![]() |