Fehérváron családi ház eladó
2017. október 20., péntek
Vendel

Legfrissebb a fórumban

Aida musical

Pikk: Évvégi mindenjót kíván az IORO képviseletében is, Pikk :)   »  
(péntek, 16:55)

Filmek: mozi és tévé

Miklós: Nahát, a "mi" Orsink nyerte meg a Barátság mozi játékán a bérletet, gratulálok! :)   »  
(csütörtök, 21:10)

Színház és színjátszás

zoli4: No, megtöröm a csendet! Tegnap voltam 3:1 a szerelem javára előadáson. Mondjuk lehetett volna o...   »  
(szombat, 17:55)

Legfrissebb a városban

Barátság mozi
 

Emlékmentés 2.0

2013. augusztus 09., 20:28 [fehervar.net] L. M., fotó: G. I.

75 tablóból álló szabadtéri tárlatot rendezett a Városi Képtár a 2013-as Szent István Emlékév tiszteletére. Az "Emlékmentés 2.0 - Székesfehérvár fejlődése az 1930-as években" című kiállítást, amelynek képei a Felsővárostól a Belvároson át egészen Maroshegyig láthatóak, Csutiné Schleer Erzsébet építész nyitotta meg.


A tárlatot Csutiné Schleer Erzsébet építész
nyitotta meg

A tárlat a megszokottól eltérően, a hétköznapi utcaképben nyit ablakot a múltra. A képeken a 75 évvel ezelőtti Székesfehérvár épületei, ünnepi eseményei, a harmincas évekbeli polgárok, városvezetők, jól ismert családok jelennek meg. A tárlatot ma délután a Városház téren látható 20 tabló előtt nyitották meg.

"Székesfehérvár gazdag történelmének egyik kiemelkedő, termékeny, példamutató korszakának állít emléket ez a kiállítás" - kezdte megnyitóját Csutiné Schleer Erzsébet építész, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a tablókat végigjárva a mai látogató szembesülhet azzal is, hogy az egyedi épületeknek nemcsak az építészeti minősége páratlanul impozáns, hanem a mennyisége is, amelyek az 1930-as években születtek.
 


A kiállítás megszületéséről Szűcs Erzsébet,
a Városi Képtár igazgatója beszélt

Szűcs Erzsébet, a Városi Képtár - Deák Gyűjtemény igazgatója elmondta: a szabadtéri tárlat folytatása a 2012-es, a várost fotókon bemutató Emlékmentés másképp / közösen című kiállításnak. A kiállítás szervezői három forrás alapján, Demeter Zsófia - Gelencsér Ferenc: Örvendezz, királyi város című könyve, Csutiné Schleer Erzsébet építészettörténeti kutatásai és a Városi Képtár Emlékmentés című - a város 1945 előtti fotótörténetét feldolgozó - kiállítása nyomán készítették el az egész városra kiterjedő tárlatot. Céljuk az volt, hogy a korabeli helyszíneken elevenedjen meg a múlt; az emlékezésben korabeli fotográfiák és rövid, tömör leírások segítenek. A tablók jelenlétének visszafogott, stílusos, mégis attraktív megjelenése arra biztatja a járókelőket, hogy megálljanak és elmerüljenek az 1930-as évek Székesfehérvárának mindennapjaiban.

A kiállítás négy egységre oszlik. Az 1938-as év kiemelkedő eseményeit megidéző táblák a Városház téren kaptak helyet. A város korabeli építészetének emlékeiről, terek kialakulásáról, középületek, templomok, iskolák, bérházak, villák építéséről 46 tablón kaphat képet a sétáló látogató. Három kiemelkedő fotográfusa, fotográfiai műhelye volt az évtizednek, ezek munkásságáról működési helyükön, illetve annak közelében állítanak ideiglenes emléket a szervezők, míg a negyedik csoportban családtörténeteket ismerhetnek meg az érdeklődők. A kiállítás rendezői hat család korabeli házára, vagy annak helyén álló épületre helyezték el a tablókat.


"Az ember hajlamos azt gondolni, hogy
jól ismeri a helyet, ahol mindennapjait éli"
- mondta Brájer Éva

A megnyitón Brájer Éva mondott köszöntőt. "Egészen más Székesfehérvár fejlődéséről olvasni, és más eredeti példákon keresztül, eredeti helyszíneken megismerni azt. Hasonló érzésünk lehet a több generáción át a városhoz kötődő családok története kapcsán is, akik saját emlékeik megosztásával járultak hozzá a tárlat közvetlen hangvételéhez" - mondta bevezetéjőben, majd így folytatta: "Az ember hajlamos azt gondolni, hogy jól ismeri a helyet, ahol mindennapjait éli, de az olyan kiállítások, mint ez is, rádöbbentheti, hogy bizony, ez nincs mindig így... A Szent István Emlékév küldetésének része, hogy a programok révén a polgárok Székesfehérvárról szóló ismeretei gazdagodjanak, elmélyüljenek, és erősítsék kötődésüket a városhoz. Ez a szabadtéri kiállítás pedig segít megértetni velünk és tudatosítani bennünk, hogy rendkívüli helyen élünk, egy értékekben gazdag városban."

A különleges tárlat 75 tablója 2013. november 10-ig tekinthető meg Székesfehérvár utcáin és közterein.




Csutiné Schleer Erzsébet építész a következő gondolatokkal nyitotta meg a tárlatot:
 

EMLÉKMENTÉS - pontosan megfogalmazott, kifejező, szép szópáros. Joggal viseli ezt a nevet a Városi Képtár szabadtéri tárlata, amellyel emléket állít Székesfehérvár gazdag történelme egyik kiemelkedő, termékeny, példamutató korszakának.

SZÉKESFEHÉRVÁR - e három egyszerűnek tűnő szóval e város neve is pontosan kifejezi a lényeget, e hely meghatározó szerepét hazánk ezeréves történelmében.

A HELY - e rövid, mindössze egy szótagnyi szócska, több krónikára való történelmi távlatot képes magába sűríteni, ha csupa nagybetűvel írják.

Székesfehérvár újkori történetének kiemelkedően sikeres évtizedében, melynek gerincét az 1931-es Szent Imre Évtől a 1938-as Szent István Emlékévig ter­jedő néhány év jelentette, ezt a "helyet" csupa nagybetűvel írták.

Intelligens alázattal és ünnepélyes méltósággal emlékeztek az államalapító Szent István királyra, aki ebben a városban, melyet atyja, Géza fejedelem alapított, építtette fel királyi bazilikáját, a Szűz Mária prépostság templomát. Hiszen évszázadokon át e bazilikában állt a királyi trónszék, itt őrizték a koronázási jelvényeket, a magyar királyság okleveleit. A koronázások és a királyi esküvők is e templomban történtek. Itt temették el Árpád-házi királyaink és családtagjaik legtöbbjét. E HELY-en helyezték örök nyugalomra magát Szent István királyt is.

A Csitáry-éra és csúcspontja, az 1938-as év nem csupán az emlékezés időszaka, de a nagyszabású, átgondolt városfejlesztési lendülettel életre hívott építészeti tettek évtizede is volt.

A Vasútállomás előtt a hajdani mocsár lecsapolásával létrehozott igényes, szép park, a várárkok feltöltése nyomán kiépített gesztenyesoros körutak és az elegáns várkörúti villasor, a történelmi belvárosban tudatos, bátor épületbontásokkal létrehozott kellemes terek, mind magas szintű városépítészeti víziók szerencsés megvalósulása. Ugyanez volt a hajdani hatalmas felsővárosi vásártér fokozatos beépülésének befejezése terekkel, középületekkel. Merészen vállalták az épületbontást is, mert a megszűnő értékek helyén jóval nagyobb építészeti értéket tudtak teremteni. Ezt bizonyítja az egykori Ince pápa, ma Bartók Béla tér, az Országzászló tér, de a mai Városháza épületegyüttese és a romkertté pusztult, pusztított királyi bazilika maradványainak magas minőségű építészeti keretezése is.

A kiállítási tablókat végigjárva a mai látogató szembesülhet majd azzal is, hogy páratlanul impozáns az egyedi épületeknek nemcsak építészeti minősége, de mennyisége is, melyek ebben az évtizedben születtek. Legyen szó iskolákról, templomokról, bankokról, egyéb középületekről, ipari létesítményről, vagy bérházakról, magánvillákról. Fehérvár történelmi belvárosának köztéri szobrai, emlékművei is jószerivel e gyümölcsöző évtizedben születtek, méltán vált némelyikük a város szimbólumává.

Mindez a gazdag termés, amire most e tárlattal emlékezünk, csak úgy valósulhatott meg, hogy a kor legendás polgármestere, Csitáry G. Emil szakmájukat magas szinten művelő, városukat elkötelezetten ismerő és szerető szakemberekre tudott támaszkodni. A 30-as évek elhatározásairól, tetteiről, történéseiről hiteles dokumentumok vallanak. Az egykori testületi jegyzőkönyvek, évkönyvek, újságcikkek, önéletrajzok, vagy a korabeli fotóműhelyek fennmaradt alkotásai, az egyre értékesebbé váló amatőr felvételek és a kortársak élő emlékezete is tudatos építkezésről tanúskodnak. Igaz ez akár a kiállítások, épületavatások, nagyszabású szertartások, felemelő ünnepségek előkészítésében és megrendezésében, akár az építészeti alkotások elhatározásában, létrehozásában.

Az emlékmentésnek szerves része az emlékezés 6 nagy múltú fehérvári családra, válogatva az évti­zedhez szervesen kötődő régi fotográfiáikból.

E kor építészeti sikeressége jószerivel két helyi alkotó nevéhez fűződik. A fehérvári születésű Schmidl Ferenc a Városi Mérnöki Hivatal vezetőjeként és egyben polgármestere építészeti bizalmasaként állt helyt. A városrendezési feladatok nagyvonalú megoldásán kívül egyedi épületek megtervezésében is jeleskedett, és hatalmas része volt a város háború utáni újraépítésének megszervezésében is. Több korabeli építészeti folyóirat is méltatta munkássága legjelesebb alkotását, az egykori Horthy Miklós Kultúrházat, a mai Vörösmarty Könyvtár és Csók Képtár épületét. Munkásságáért 1964-ben Ybl-díjat kapott. E nagyszabású kor másik segítője Molnár Tibor építész volt, akire még többen, mint idős kollégára emlékezhetünk. Városi főmérnöki működésén túl tehetsége, sajátos építészeti kézjegye számos tervén, megvalósult épületén megmutatkozott. Páratlan kordokumentumot jelent több példányban legépelt önéletrajzi vallomása is.

Csitáry polgármester kettejük tanácsát megfogadva kérte fel a Városháza tömbjének átalakítására, korszerűsítésére a kor egyik legnevesebb építészét, Kotsis Ivánt, kinek nagyszabású, magas színvonalú építészeti gondolatai meg is valósultak.

Több nagynevű, bizonyítottan tehetséges építész is dolgozott ekkor Székesfehérváron, akár meghívás, akár pályázat útján nyerve el a feladatot. Három jelentős építész egyéniséget kiemelve így került városunkba Rimanóczy Gyula, akinek elegáns Bauhaus stílusban megtervezett Jancsár utcai vágóhídját évekig kiemelkedő példaként tanították a műegyetemen. Sajnálatos, hogy a magyar avantgard építészet kimagasló alkotójának egyik leghíresebb munkáját a közelmúltban - valójában értelmetlenül, nem is mérlegelve építészeti és ipartörténeti értékeit - elbontották.

Fehérvári régi építészcsaládból származott Hübner Tibor, akinek építészeti tehetségéről még most is ízesen modernnek ható, igényesnek épült alkotásai tanúskodnak, mint a hajdani Hadtestparancsnokság, későbbi Barátság Háza, vagy a Várkörúti moziépület.

Igazán felemelő feladatot kapott és oldott meg méltó módon Lux Géza az 1938-as évhez kapcsolódó ünnepségekre a bazilika maradványainak szabadtéri romkertként való kialakításával. Alkotása a tudományos és városfejlesztési tervek szerves összekapcsolását testesítette meg, az édesapja, Lux Kálmán által vezetett régészeti feltárás eredményeire alapozva. Terveik alapján készült el a középkori Romkert nyugodt, a célnak - az emlékek bemutatásának - tökéletesen megfelelő, és a nyílt romterülettel és a keretező épületekkel a városképi kérdéseket is szerencsésen megoldó, magas minőségű együttese.

Számomra szomorú, hogy ez a nemes törekvés, a nagybetűs HELY méltósága, mint az ünnep lényege, éppen ezen az ünnepen nem érvényesül.

E kis személyes kitérő mellett is jó szívvel ajánlom ezt a hasznos, jó szándékú emlékmentő tárlatot minden érdeklődőnek.

 

Székesfehérvár, 2013. augusztus 8.

Csutiné Schleer Erzsébet

Kapcsolódó anyagok: