Fehérváron családi ház eladó
2017. december 15., péntek
Valér

Legfrissebb a fórumban

Aida musical

Pikk: Évvégi mindenjót kíván az IORO képviseletében is, Pikk :)   »  
(péntek, 16:55)

Filmek: mozi és tévé

Miklós: Nahát, a "mi" Orsink nyerte meg a Barátság mozi játékán a bérletet, gratulálok! :)   »  
(csütörtök, 21:10)

Színház és színjátszás

zoli4: No, megtöröm a csendet! Tegnap voltam 3:1 a szerelem javára előadáson. Mondjuk lehetett volna o...   »  
(szombat, 17:55)

Legfrissebb a városban

Barátság mozi
 

Függöny

2012. március 01., 22:32 [fehervar.net] L. M.

Buch Tibor búcsúzik a fehérvári teátrumtól: a Vörösmarty Színház nem hosszabbította meg a népszerű művész szerződését, aki tizenkét évet töltött Fehérváron.


A színház mellett egyéb fellépéseken
is találkozhatott vele a közönség

A Valahol Európában című musical egyik főszerepében, 2000 januárjában ismerhette meg a fehérvári közönség Buch Tibort, aki azóta számtalan - főként zenés - darab főszerepét játszotta el nagy sikerrel; a teátrum közönsége Pro Theatro Civitatis Albae Regalis Díjjal, a Fejér Megyei Hírlap olvasói pedig Aranyalmával tüntették ki az elmúlt években.

- Eléggé röghöz kötött ember vagyok: ha valahol elkezdek dolgozni, ott gyökeret eresztek. Fehérvárt nagyon megszerettem, családom is innen lett: itt ismertem meg páromat, akinek az édesanyja a Vörösmarty Színház egyik rajongója volt, a fiam is Fehérváron született, ezer szál köt ehhez a városhoz - mondta Buch Tibor.

- A közönség hamar megkedvelt, ezt a tőlük kapott díjak is jelzik.

- Szeretném is megragadni ezt az alkalmat, hogy megköszönjem a fehérvári közönségnek azt a fantasztikus támogatást és azokat az őrületes élményeket, amelyekkel ebben a tizenkét évben megajándékoztak. Természetesen nem zárom ki annak a lehetőségét, hogy még színpadra lépjek Fehérváron, akár a színházban is. Igazából mi, művészek azért élünk, azért kaptuk a jóistentől ezt az adottságot, amit jobb híján tehetségnek nevezünk, hogy segítsük az embereknek kipihenni a mindennapok fáradalmait. Az ő érdekeik a fontosak, a mieink másodlagosak.

- Arra gondolsz, hogy ha az évad eddigi legnagyobb sikerét, az Óz, a nagy varázslót jövőre is műsoron tartaná a színház, vendégként még játszanál benne?


Legnagyobb skereit operettekben
és musicalekben aratta

- A meglévő szerepeimet természetesen szívesen játszom tovább, ha igényt tart rá a színház. Minden évad végén születik terv arról, mit kellene átvinni a következő évadra, de ez többnyire csak részben valósul meg - ha csak az elmúlt évekre gondolok, ilyen darabok voltak a Bál a Savoyban, a Chioggiai csetepaté, a Fekete kávé...

- A következő évadban már nem lett volna rájuk elég néző?

- Sajnos, Fehérvárnak elég szűk a színházba járó rétege - szerettem volna azon munkálkodni, hogy ezt a réteget szélesítsük, ezért is adtam be a pályázatomat az igazgatói posztra. Az biztos, hogy teljesen másként működik egy úgynevezett "művész" színház, mint egy populárisabb, szélesebb rétegeket vonzó színház. Szerintem egy vidéki színháznak a kettő ügyes keverékének kell lennie, hogy ne rekesszünk ki senkit a színház élményéből. Mert a művészet nem mindenki számára érthető, viszont maga a színház sokak számára kedvelhető dolog: ha az embereket már becsalogattuk, megismertettük velük a színház nyelvét, akkor a kicsit elvontabb művészetet is érteni és értékelni fogják. Félek, a jelenlegi helyzet olyan szakadáshoz fog vezetni, mint Nyugat-Európában, ahol az elvont prózai társulatok mellett roppant látványos zenés színházak működnek, de oda csak iszonyatos áron lehet belépőt váltani.


Rajongói a környező településekre is meghívták,
felvételünk Sárkeresztesen készült

- Hogyan emlékszel életed Fehérváron töltött időszakára?

- Nagyon nagy tisztelettel gondolok vissza Péterffy Attila igazgatói idejére, amit példaértékűnek tartok. Ő volt az az ember, aki a befogadó színházból létrehozta a saját társulattal bíró színházat. Nehéz volt bekerülni a Vörösmarty Színház társulatába: előtte a Budapesti Operettszínházban dolgoztam, és a kilencvenes évek közepétől 2000-ig szinte minden darab főszerepét eljátszhattam, tehát nem kis helyről jöttem, mégsem volt könnyű bejutni a fehérvári teátrumba. De amikor már "belül" voltam, azt éreztem, hogy iszonyatos biztonságban vagyok, és nagyszerű dolog részese lehetek Péterffy Attila irányítása alatt, aki közönségszemmel nézte a színházat, felénk pedig bámulatos korrektséggel élt. Tizenhárom színházban játszottam eddig, de sehol sem éreztem ilyet - talán Szinetár Miklós volt még hasonló az Operettszínházban. Ezért igyekeztem hasonló értékeket megfogalmazni az én igazgatói pályázatomban is.

- A jövőben hol láthatnak rajongóid?

- (Hosszú csönd.) Elég fura világot élünk: a gazdasági válság természetesen mindenre rányomja a bélyegét, és az emberek először arról mondanak le, ami nem létszükséglet. Nem tudom, Fehérvárról eljönnek-e máshova is megnézni engem. De játszom a Komáromi Lovas Színházban és a Sziget Színházban is, akikkel a Honfoglalást és a Tróját is csináljuk, sőt, Komáromban új bemutatót is tervezünk. Veszprémben március végén lesz a SingSingSing 3. premierje, ehhez éppen most tanulom a dalokat, és mondhatom, hogy zseniális dolgok sülhetnek ki belőle: már tanulás közben sikítozom az örömtől, és remélhetőleg a nézők is ezt teszik majd, ha meghallják őket. Szerintem iszonyatosan ütős produkció lesz. Fehérváron is tervezünk a tavalyihoz hasonló nyárköszöntő zenés estet, és már kaptam meghívást egy beszélgetős estre is. Összegzésül ismételten szeretném megköszönni a fehérvári közönségnek a rengeteg támogatást, és kérem, ne feledjék: művészet nélkül nincs értelme az életnek. Éljen a színház!

Kapcsolódó anyagok: