|
[Fehervar.net] 2008. április 30.
Sok gyerek vágya, hogy a nyári szünet hosszabb legyen - egy csapat lánynak és fiúnak most megadatik, hogy egy
egész évet töltsön távol az iskolától. De ez a vakáció nem a felhőtlen szórakozásról szól: hajótörést szenvednek
egy lakatlan szigeten, kalózok támadják meg őket, és csak magukra számíthatnak...
Új bemutatóra készül az Öreghegyi és Felsővárosi Közösségi Ház Pathália Színköre: Jules Verne Kétévi vakáció című
klasszikusából Kozáry Ferenc készített színpadi adaptációt Egyévi vakáció címmel. A produkcióból egy nyílt
próba keretében már a közönségnek is ízelítőt adtak, és óriási sikert arattak.
Egy színkörnek természetesen nem az az elsődleges feladata, hogy produkciókat vigyen a közönség elé, hanem hogy
tagjai színészmesterséget, helyzetgyakorlatokat, színpadi mozgást, drámajátékokat és drámatörténetet tanuljanak – de
a gyerekeknek mégis az jelenti a sikerélményt, ha egy sikeres előadás keretében mutatják meg, mivel is foglalkoznak
a színkörben. A Pathália eddig rövid, mondhatni "fesztiválképes" darabokat mutatott be (Dajkamesék című produkciójukat
épp a napokban láthatták a tévénézők is), most azonban egy nagyobb lélegzetű bemutató küszöbén állnak.
– Ez az előadás más, mint amit a gyerekszínjátszástól megszoktunk – mondta Kozáry Ferenc színművész,
a színkör vezetője. – A gyerekszínháztól azt várják el a szülők, és sok esetben a pedagógusok is, hogy a gyerek
álljon ki színpadra, szépen, érthetően mondja el a szövegét, minden mást bízzunk a fantáziára. Pedig a gondolatok
közvetítésében nem a szöveg a legfontosabb: egy színész számára lényegesek a szünetek, a gesztusok, az
egyéb művészi eszközök is. Mi most ezzel a gazdag színészi eszköztárral vittük színre a darabot.
– Egy színházi produkciónak a látvány is nagyon fontos eleme: az Egyévi vakációhoz profi díszletek és kellékek készültek.
– Sőt, komoly hangeffekteket is használunk: mennydörgés, sirályok hangja, ágyúlövés, zenei aláfestések...
De a legnagyobb "kitaláció" tényleg a díszlet: a hajóorr, és az abból átalakítható barlang. Ehhez a produkcióhoz
már komoly logisztika kell, és mivel a mi társulatunkhoz se díszletmunkás, se kellékes nem tartozik, mindenkinek nagyon
pontosan fejben kell tartania, hogy melyik jelenethez mire van szüksége, és természetesen mi magunk hordjuk
a díszleteket, húzzuk a függönyt... A világítást és a hangtechnikát Vári János kezeli, ő drámapedagógusként is részt
vesz a színkör munkájában. Ebben az előadásban kivételesen én is játszom: a gyilkost alakítom.
– Verne regénye elég hosszú időszakot fog át, és a hajótörött gyerekek rengeteg kalandon esnek át a lakatlan szigeten. Mennyi került át ebből a darabba?
– A mi történetünk egy év alatt játszódik, de a kalandok jó részét megvalósítjuk. Nálunk természetesen nem
csak egy fiúiskola növendékei szenvednek hajótörést, hiszen lányok is vannak a csapatban: a darab története szerint
a fiúiskola legjobb tanulóinak nyaralásához a hajót biztosító mecénásnak lánya is van, így a lánynevelde legjobb
tanulói is a fiúkkal tartanak. Mindebből egy remek, romantikus történet kerekedik ki: távolabbi terveim szerint
rendes musical fog születni belőle, Szomor György vagy Kocsák Tibor zenéjével. Manapság hiányzik a romantika az emberek
életéből, ebben a darabban pedig benne van sok minden, amire vágynak: szerelem, izgalom, kalózromantika... Ki ne szeretne
vitorlás hajóval több ezer mérföldet megtenni, kalandokon átesni, kalózokat legyőzni? Nem csoda, hogy a gyerekek imádják
játszani.
– A színkör nemrég elveszítette egyik legtehetségesebb tagját, mondhatni "vezető színészét": Jámbor Ádám
eddig minden produkcióban főszerepet játszott.
– Sajnos, Ádám családi és tanulmányi okok miatt kivált a színkörből: egy harmadikos gimnazistának elsősorban
az érettségire kell koncentrálnia. De én bízom abban, hogy ez a kiugróan tehetséges fiú visszatalál erre a pályára,
és jelentkezik a Színművészeti Egyetemre. Sok színkört vezettem már, ezekbe nagyon sok tehetséges fiatal járt, és
közülük nem egy ma már ismert színész. A Patháliában is vannak olyan gyerekek, akik rendszeresen fellépnek különböző
városi rendezvényeken: Szabó Eszter és Kalmár Péter neve már sokak számára ismerősen cseng. A színkör ereje egyébként
nem abban van, hogy a tagjaiból lesznek-e később színészek – ebben a korban ez még nem dől el. De a színkör
mellett többen zenét és nyelveket is tanulnak, táncórákra járnak, látogatják a színház próbáit és előadásait – ez
egy kulturális életforma. A csapat egy része egyébként május 17-én, a belvárosban rendezendő Reneszánsz zene
és tánc napján kis utcai előadásokban is látható lesz: Mátyás-meséket adunk elő több helyszínen.
– Hagyomány már a színkör életében a közös nyári tábor. Idén is a már jól bevált helyszínen, a gárdonyi Pákász Tanyán "edzőtáborozik" a csapat?
– Természetesen. A tulajdonos, Tóth József személyében egy olyan mecénásra talált a színkör, aki minden nyáron
szívesen lát bennünket néhány napra, és más téren is sok segítséget nyújt. Az Öreghegyi Közösségi Ház is
pályázik különböző helyeken, hogy nyárig összejöjjön a tábor fedezete.
|
